Milyen komisz is a színház...! Először elutasítja a nőket, aztán meg csúfot űz belőlük. Hölgyeim! Végre színpadra léptünk (Éljen a 17. század! Éljen a londoni Királyi Társulat!), és tessék: leégett a színház. Komisz játék, nemdebár?
April De Angelis darabja négy színésznőről és egy mindenesről szól, akik életüket a színházra (akarom mondani, A Színházra) teszik fel. A szerző az első hivatásos színésznők portréját rajzolja meg történelmi hűséggel, játszadozó humorral, és személyes tragédiákkal megfűszerezve. A dráma érdekessége, hogy férfiak csak említés szintjén jelennek meg, mégis (ahogy mindig) ők okozzák a kisebb-nagyobb katasztrófákat. Felelősek ezekért a nőkért, akik viszont nehezen vállalják a felelősséget saját magukért. Egymás mellett követhetjük nyomon a színpadi és a magánéleti eseményeket, a színésznők rivalizálását és barátságát, bukásukat és felemelkedésüket. A szereplők valódi történelmi figurák, akik közül végül csak egy tud igazi karriert csinálni - ám ez a pályafutás is magában hordozza az óriási zuhanás lehetőségét. Pengeélen táncolnak bizony; komisz táncot járnak.
Az angol írónő egyik legismertebb, egyben legközkedveltebb drámáját színházunk művésze, Kocsis Pál állítja színre, egyedüli férfiként terelgetve hölgyeit.
Az 1999-ben alakult, Liszt-díjjal is kitüntetett debreceni Talamba huszonhét éve az egyik legjelentősebb hazai ütőegyüttesnek számít és ahogyan a Müpában debütáló új műsoruk címe is jelzi: dobbannak tovább, az ütemek nem állnak le.
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi család felemelkedését.
Hófehérke és a gonosz mostoha története, Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel,…