Kelemen király palotájába sorban érkeznek a kérők, ám a kevély Anna királykisasszony mindegyiket kikosarazza. Ekkor érkezik meg Roland király – a szomszéd birodalom ura – akit a királykisasszony, szakálla miatt R igócsőr királynak nevez el. Kelemen király látja, hogy leánya mennyire hiú, csak a szépség és az öltözködés érdekli. Így megfogadja, hogy hozzáadja a lányát az első jöttmenthez, aki az útjába akad. Ekkor Roland király koldusnak öltözve ismét bekopogtat a palota kapuján, Kelemen király pedig állja a szavát, leányát hozzáadja a koldushoz. Anna királykisasszony hiába kérleli édesapját, hiába fogadkozik, ideje megleckéztetni a lányt.
Hogyan ismeri fel Anna királykisasszony az igazi értékeket, hogyan válik érző, igaz szívű dolgos leánnyá? Ezt meséli el Grimm testvérek világhírű meséje, amelyből nem hiányozhatnak a tréfás, jókedélyű elemek sem. A kikosarazott kérők Eldoradó Eduárdó és Dölazész végig kacagtatják a nézőket, miközben próbálják megszerezni a mesés királyi vagyont, persze ügyefogyottságuk okán nem sok sikerrel. Ez a klasszikus mese mindenkit elvarázsol egy olyan világba, ahol a szerelem és a becsület a mindennapok alapvető eleme.
A Vági Bence művészeti vezető által megálmodott alkotás klasszikus meséket megidéző története szerint Kristály-világ úrnője elvesztette hitét az emberi érzelmekben, ezért befagyasztja a világot, és csillogó, ám jeges falak közé zárkózik
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.