Yvonne kisajátító imádattal veszi körül egy szem fiát, Michelt és emiatt még férjét, Georges-ot is elhanyagolja. A magányossá vált férfi ezért kalandokba menekül. Így ismerkedik meg a végső elkeseredésében már öngyilkosságra gondoló fiatal lánnyal, Madeleine-nel, akinél álnéven, özvegynek kiadva magát eljátssza a jótevő szerepét.
Ám a sors útjai kifürkészhetetlenek. Madeleine és Michel véletlenül megismerkednek és egymásba szeretnek. Az anya elkeseredetten harcol az ellen, hogy fia megnősüljön, mert fél, hogy így elveszíti az egyetlen lényt, akit igazán szeret. A fiatalok áldozatul esnek a szülők önzésének…
Kusza-ködös viszonyok, érzelmi és lelki egymástól-függések, ahol tombol a titok, tort ül a látens zsarnokság, a valódi szeretet hiánya, s kísért az elhibázott múlt. A kiútként felkínálkozó szerelem és a jövő viszont – ki tudja…? Homályos.
× × ×
„Ami nem kerül a tudatosság szintjére, az sorsként tér vissza" (C. G. Jung), amivel előbb‑utóbb szembetaláljuk magunkat, vagy épp hátba csap. Ha pedig elhajolunk előle, hát stafétává lesz, amit talán mi is csak kaptunk, és így adjuk mindig tovább. Mindaz, amit el- és megkerülünk, az ugyanott marad: középen. Gordius. Csak ránk vár.
Az előadás Hugues Charbonneau, a Jean Cocteau Bizottság elnökének engedélyével jött létre.
Szereposztás
Yvonne, az anya - Kökényessy Ági
Georges, az apa - Jakab Csaba
Michel, a fiú - Farkas Zoltán
Madeleine, a lány - Bánfi Kata
Leonie, a nagynéni - Kovács Vanda
dramaturg - Gyuriska János / Sándor Zoltán
díszlet- és jelmeztervező - Pallós Nelli
rendezőasszisztens - Kántor Zoltán
rendező - Gyuriska János / Susán Ferenc
Hírek
