RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 


Zene.hu
 

Program


PERÉNYI Ferencsik 2.

PERÉNYI Ferencsik 2.

A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére.

A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére. Elég Cherubini Médeiájának drámai hangvételű nyitányára, Sibeliustól a Kalevala, a végtelen finn erdők és a liguriai tengerpart világát egyszerre megidéző II. szimfóniájára vagy Carl Philipp Emanuel Bach pezsgő frissességű hamburgi szimfóniájára gondolnunk. A felejthetetlen koncertélményeket olyan világsztárok garantálják, mint az oboajáték minden árnyalatát felmutató, karmesterként is kiváló François Leleux, a cselló mesterének számító Perényi Miklós, a berlini Komische Opernek két alkalommal is az év operaháza címet megszerző Nánási Henrik vagy a régi zene egyik ikonikus alakja, Konrad Junghänel. Kívánhatunk-e ennél többet?

Ferencsik bérlet / 2
2021. február 11., csütörtök, 19:30
Perényi

Luigi Cherubini: Médeia-nyitány
Mihály András: Csellóverseny
***
Robert Schumann: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61

Perényi Miklós cselló
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kelemen Barnabás

Cherubini 1793-ban komponálta Médeia című opéra comique-ját, amelyben a kifejezésmód szenvedélyét klasszikus formálás fegyelmezi. Haydn és Beethoven egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta 1806-ban bemutatott operáit (Lodoiska, Faniska), Beethoven kora legjelentősebb drámai komponistájának tartotta. A méltatlanul elfelejtett mester művei csak Maria Callas revelációként ható Médeia-alakításainak köszönhetően szerepelnek újra a világ operaszínpadain.
Mihály András az 1940-es években vonósnégyesével Bartók és a bécsi iskola mestereinek megismertetését tekintette fő feladatának. 1946–48-ban az Állami Operaház szólócsellistája volt. Ezzel a zenei háttérrel, biztos hangszerismerettel írta meg 1953-ban életműve reprezentatív darabját, a háromtételes Csellóversenyt, amelyért 1955-ben Kossuth-díjat kapott. A tételek tempójelzése mellett azok műfajára is utal a szerző: Poema, Ballada, Capriccio. Az est szólistája, a hangszer mindentudó mestere, Perényi Miklós huszonnégy évesen már lemezfelvételt készített a műből.
Robert Schumann 1845–46-ban, élete válságos időszakában írta II. szimfóniáját, amelynek ellenpontos szerkesztése az ez idő tájt tanulmányozott nagy előd, Bach zenéjének megismerésével magyarázható. Az első tétel a pontozott ritmusú, felfelé törekvő főtémából építkezik. A játékosan induló, perpetuum mobile-szerű második tételbe két trió ékelődik, hogy a bevezető zenei anyag démonikus átalakulásával érjen véget. A harmadik tétel a romantikus szimfóniairodalom egyik legmegrázóbb lírai vallomása. A művet vidám hangvételű negyedik tétel zárja.

Ajánló


Az Egyesült Királyság valaha élt legeredményesebb jazzművészének számító Cullum egyedi megközelítésben ötvözi a…

Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik.…

Kilenc év után tér vissza Budapestre Bonnie Tyler. Az ikonikus brit rockénekesnő, legnagyobb…