Verdi 1884 végén kezdte el művét komponálni, és nem egészen egy év múlva be is fejezte. Ekkor úgy döntött, hogy a darab címe Otello és nem Jago lesz, mivel „Jago az a démon, aki mindent mozgat, de Otello az, aki cselekszik.”
A shakespeare-i műhöz képest az opera műfajának megfelelően sűrítettebb a fogalmazás. Ez az Otello Jago első célzásaira azonnal dühödten reagál, s a második felvonás végére pedig megérik benne a bosszú gondolata. Az opera Desdemonája szűzies és hűséges, dramaturgiailag meglehetősen a háttérbe szorul, bár jelenléte végig érezhető. Verdi operáját Riederauer Richárd zeneszerző és Vincze Balázs koreográfus a balett világába helyezik át.
A tánc érzéki művészet, melynek közvetítője a táncos teste, illetve mentális és fizikai teljesítménye. Az emberi érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Otello és Desdemona igaz szerelmének végzetes drámájában. A legtisztább szerelmi kapcsolat is gyilkos szenvedéllyé válhat az oktalan féltékenység felkeltésével. A legmagasztosabb emberi érzés egy csapásra halálos fegyver lesz az elűzhetetlen „zöld szemű szörny” megjelenésével. Otello beismerve bűnét, önként vállalja halálát. Jago, aki intrikájával diadalt aratott, köztünk marad.
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer...
Hírek
