Molnár Ferenc: Olympia
Vígjáték három felvonásban.
Molnár, aki a húszas évektől kezdve sokat élt külföldön és imádta a fürdőhelyeket, talán Karlsbadban hallott vagy látott valamit, ami az Olympia megírásához szolgált ötletül. (Nem véletlen, hogy a darab színhelye egy monarchiabeli fürdőváros, melynek leírása igencsak emlékeztet Karlsbadra.)
A darab 1928-ban készült el, sokáig A császár kék szeme címet viselte, amelyet a szerző mondhatni az utolsó pillanatban változtatott meg Olympiá-ra. Még ugyanebben az évben mutatta be a Magyar Színház fergeteges sikerrel. Egy évvel később, 1929-ben már el is készült az első filmes adaptáció, melyet 1960-ban egy újabb követett.
Híres előadása volt az 1965-ben rendezett Madách Színházi bemutató, amelyben az egyébként New Yorkban élő Darvas Lili játszotta Eugénia hercegnő szerepét. Ha egy magyar huszár öt nyelven beszél, kitűnő táncos, pompásan lovagol, és remekül bridzsel; biztos lehet felőle, csak idő kérdése, hogy a nagy szerelmi kihívás mikor teríti le. Nem érdemelne sok szót az ilyen történet, ha a leselkedő veszély nem egy látszatra gőgös, rideg, fennhéjázó nőben öltene testet, aki ráadásul társadalmilag is hozzáférhetetlen: a trónörökösné első udvarhölgyét pletykák nem övezhetik, erkölcsileg feddhetetlen kell legyen. Mi végre volna azonban a környezete, ha nem azért, hogy gombolyítson körülötte annyi ármányt és intrikát, amennyi szükséges a felsőbb körökben kötelező unalom elviseléséhez. Az Olympia egyike Molnár Ferenc legmívesebben komponált vígjátékainak.
Hét szereplő, egy helyszín, egyetlen éjszaka. Az Olympiában – ez jellemzi egyébként az összes Molnár-darabot – semmi sem fölösleges. Az események óramű pontossággal követik egymást, a szereplők merő jóakarattól vezetve kuszálják a szálakat, mégsem egyszerű szerelmi komédiát látunk. Ám, érhet-e jó véget az osztrák hercegnő és a magyar huszártiszt közötti szerelmi történet egy világháború küszöbén, a végnapjait élő monarchiában?
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
Ez a Carmen szenvedélyről, szabadságról és végzetről mesél – egyszerre modern és hagyománytisztelő, látványos és provokatív, mélyen emberi és elementáris erejű. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét idén nyáron egy felejthetetlen operaélmény várja.
Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás erős hanghatásokat alkalmaz!
Hírek
