Ibsen Nóra című darabja máig érvényes kérdéseket feszeget. Szerzője
számára pedig – akit a polgári dráma megteremtőjeként tisztelnek –
1879-ben meghozta a világhírt.
Kapcsolatainkban szerepeket játszunk, amelyek számunkra előnyösek. De
vajon meddig kényelmes egy szerep és mikor válik önmagunk számára is
terhessé? Csalódni valakiben fájdalmas dolog. De vajon nem azért
csalódunk, mert olyan tulajdonságokkal ruháztuk fel a másik embert,
melyek csak a képzeletünkben éltek? A másik embert miért nem akarjuk
igazán megismerni és olyannak látni, amilyen, azért szeretni, amilyen?
Miért alkotunk skatulyákat, amikbe belegyömöszöljük és bezárjuk? Vagy
éppen önmagunkat zárjuk ketrecbe, amikor lefektetjük egy kapcsolat
szabályait? Ha egy nő otthagyja a családját, hogy rátaláljon önmagára,
az helyeselhető individualizmus, botrányos feminizmus, vagy felelőtlen
önzés? Az, hogy korábban idillinek tartotta házasságát, az naivitás,
vagy az önérdek kényelmessége?
Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
Az angol trónörökös jelleme és tehetsége révén kiváló király lehetne. Gyerekkori súlyos beszédhibája azonban kezdetben ellehetetleníti őt alattvalói előtt. Felesége titokban keres egy
célratörő beszédtanárt, aki megkezdi a kilátástalannak tűnő harcot, hogy a trónörökös szóval is hatni tudjon nemzetére egy veszélyes kor küszöbén…
Hófehérke és a gonosz mostoha története, Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel,…
Hírek
Jegyvásárlás
