A franciák híresek a remek gasztronómiájukról, valamint az impresszionista alkotóikról. Érdekes, hogy e kettő nem független egymástól: a francia konyhára úgy tekintettek, mint a nemzet identitásának a tükörképére és a nép büszkeségére, hasonlóképp ahhoz, ahogyan ma a festőművészekre. A francia forradalom az élet minden területére nagy hatással volt, így a gasztronómiára is, majd a 19. század végén átalakuló éttermi rendszer teljesen megváltoztatta az étkezési szokásokat. Mindezek a változások tetten érhetők az impresszionista művészek alkotásain: a közös étkezések fontos társasági eseményekké váltak, így a festők egyre gyakrabban örökítették meg azokat a vásznaikon. A csendélet műfaját Édouard Manet a „festők próbakövének” tartotta, míg Pierre-Auguste Renoir a szabad improvizáció miatt kedvelte azokat. Claude Monet-nak nemcsak a festői, hanem a gasztronómiai ízlése is remek volt: a világhírű Giverny-beli otthona valóságos kulináris fellegvár volt yorkshire pudinggal, friss fűszerekkel, vadgombákkal, normandiai krémdesszertekkel, s mindezt ráadásul a maga tervezte limoges-i porcelánokon tálalta az illusztris asztaltársaságoknak a rusztikus bútorai között.
Hogyan lett az ételből művészet? Utazzanak vissza az időben a francia gasztronómia és festészet fellegvárába Bán Blanka művészettörténésszel február 2-án este, és kiderül!
Előadó: Bán Blanka művészettörténész
Hírek
Jegyvásárlás
