Ami a könnyűzenében John Lennon és Paul McCartney, a musicalben Lloyd Webber és Tim Rice, az az operában W. A. Mozart és Lorenzo Da Ponte. A tökéletes szerzőpáros. Kettőjük találkozásának eredménye három zseniális opera: a Don Giovanni, a Cosi fan tutte és a valaha írt a legjobb opera: a Figaro házassága.
Ennek az operának a szereplői nem legyőzhetetlen hősök, nem mitikus alakok, nem félistenek, hanem mi, az egyszerű átlagosok. A gróf, a grófné, a szobalány, az inas, a kertész, a szomszéd, az unokahúg... Ez az opera rólunk szól. Szeretetről, magányról, féltékenységről, odaadásról, bizalomról, kiszolgáltatottságról, csalásról és megbocsátásról. Mindennapos emberi játszmáinkról. És teszi ezt humorral, határtalan életörömmel, nagyvonalú bölcs derűvel. Nagy pillanatok, amikor egy művészeti alkotásban valamilyen módon önmagunkra ismerhetünk. Mindnyájunknak vannak ilyen olvasmány-, film- vagy színházi élményeink. Szeretnénk megmutatni, hogy ez megtörténhet az operaszínpadon is.
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak. Remekművei közül nem egyet ajánlott kifejezetten egyik vagy másik szerelmének, akik örök életűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban.
A legendás szaxofonos, a spirituális jazz megalkotója, John Coltrane előtt tiszteleg a zenész születésének 100. évfordulójára összeállt alkalmi supergroup, hogy – a rangidős Joe Lovano szaxofonos szavaival élve – Coltrane kompozíciói előtt tisztelegve, az ő szellemében fedezzék fel és fejezzék ki önmagukat.
Hírek
Jegyvásárlás
