Az évszámok egybeesése érdekesen megjelenik ennek a hangversenynek a műsorában is. Két romantikus német zeneszerző műveit halljuk: Mendelssohn 1809-ben, Schumann 1810-ben született. Mendelssohn mindkét műve erősen irodalmi, illetve történelmi ihletésű, Schumann viszont akkor komponálta Csellóversenyét, amikor 1850-ben elfoglalta zeneigazgatói állását Düsseldorfban.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 11. szerda, 19:30
MŰSOR Mendelssohn: Szélcsend és szerencsés hajózás – nyitány Schumann: a-moll gordonkaverseny Mendelssohn: V. (Reformáció) szimfónia
KÖZREMŰKÖDIK Camille Thomas (gordonka)
VEZÉNYEL Csaba Péter
Az évszámok egybeesése érdekesen megjelenik ennek a hangversenynek a műsorában is. Két romantikus német zeneszerző műveit halljuk: Mendelssohn 1809-ben, Schumann 1810-ben született. Mendelssohn mindkét műve erősen irodalmi, illetve történelmi ihletésű, Schumann viszont akkor komponálta Csellóversenyét, amikor 1850-ben elfoglalta zeneigazgatói állását Düsseldorfban. A mű alaphangja a líra, nagyszerűen kihasználja a hangszer éneklő karakterét. Három, jól felismerhetően különböző hangulatú tételből áll, de a tételek között nincs szünet. A zeneszerző életében soha nem adták elő, csak 1860-ban, négy évvel Schumann halála után szólalt meg hangversenypódiumon, azóta viszont a gordonkások repertoárjának nagyra becsült darabja. Mendelssohn Goethe költeménye nyomán komponálta koncertnyitányát (akkor, 1832-ben még nem ismerték a szimfonikus költemény fogalmát, pedig ráillik erre a műre), a Reformáció szimfóniát pedig 1830-ban, a reformáció ideológiájának egyik alapműve, az Augsburgi Hitvallás megjelenésének 300. évfordulójára. Az est karmesterét, Csaba Pétert nem kell bemutatnunk, annál inkább a Gordonkaverseny szólistáját, az 1988-ban Párizsban született Camille Thomas-t, aki négyéves korában kezdett csellózni és ma hangszerének a világ minden táján szívesen fogadott művésze.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A megújult Citadella egyik legizgalmasabb újdonsága A Szabadság Bástyája című kiállítás. A nyugati ágyútoronyban kialakított, több mint 1700 négyzetméteres tárlat…
Hírek
