A 2014-es év egyik nagy zenei jubileuma Richard Strauss születésének 150. évfordulója (június 11.). A zeneszerző édesapja híres kürtművész volt, fia az ő révén igen korán megismerkedett a zenekarral és különösen a fúvós hangszerekkel. Legelső és legutolsó művei között is találunk egy-egy fúvósokra írt kamaraművet.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. március 13. csütörtök, 18:00
Joaquin Rodrigo (1901–1999) spanyol zeneszerző 16. századi spanyol táncokat dolgoz fel négytételes fantáziájában. A címben szereplő „nemes ember” a híres gitárművészre, Andrés Segoviára utal. Neki ajánlotta a szerző és ő is mutatta be a művet. Csajkovszkij eredetileg vonós szextettre írta Souvenir de Florence (Firenzei emlék) című művét, amelyet hamarosan átírtak vonószenekarra, és ebben a formában nagyon népszerű lett, a zeneszerző Vonós szerenádjának méltó párja. A cím arra utal, hogy egyik utazása során, Firenzében kezdte komponálni, a zene azonban egyáltalán nem olaszos, sőt, két utolsó tétele kifejezetten oroszos témákat dolgoz fel. Claudio Piastra olasz gitárművész Pármában született, 14 éves kora óta játszik hangversenyeken. A világ minden táján, megszámlálhatatlan városban lépett fel híres zenekarokkal, karmesterekkel, énekesekkel együtt. Olaszország több nagy városának zeneművészeti főiskoláján tanított, jelenleg Reggio Emiliában oktat. A gitár nagy nemzetközi hírű művészeinek egyike, mintegy húsz CD-je jelent meg.
Műsor:
R. Strauss: Fúvósszerenád Op. 7. J. Rodrigo: Fantasía para un Gentilhombre P.I. Csajkovszkij: Firenzei emlék - vonószenekari változat
Az angol trónörökös jelleme és tehetsége révén kiváló király lehetne. Gyerekkori súlyos beszédhibája azonban kezdetben ellehetetleníti őt alattvalói előtt. Felesége titokban keres egy
célratörő beszédtanárt, aki megkezdi a kilátástalannak tűnő harcot, hogy a trónörökös szóval is hatni tudjon nemzetére egy veszélyes kor küszöbén…
„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából, így kerül tehénpásztornak a vasút mellé, a harapós természetű bakter és a még harapósabb anyósa, a rettegett Büdös Banya mellé.
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!
Hírek
