A Reneszánsz Évet köszöntöttük a Kossuth-díjas költő művével. Végre egy történet, mely nemcsak lelkileg, de földrajzilag is közel van hozzánk!
Sokan ismerik a mese alapját, mely rávilágít királyunk emberi, s uralkodói nagyságára is. Mátyás ebben a mesében is álruhában járja az országot, ahogy azt oly’ gyakran szokta volt. Most épp’ Cinkotára látogat deákként, s meg sem áll a kocsmahivatalig... Keresvén a helyi papot, a kántorral akad össze. Szokásához híven, uralkodónk kérdéseivel teszi próbára e jeles férfiút. A próba túl jól sikerül, ám Mátyás király, ahelyett, hogy megharagudna az éles eszű kántorra, aki csaknem túljárt eszén, megjutalmazza őt. De úgy ám! Ezek ilyen idők voltak…
Gyerekek, Kamaszok: Balogh András, Cserni Ákos, Gregor Lilla/Kovács Réka Kincső, Kovács Flóra, Pálóczi Zsuzsanna, Vida Gergely Péter.
Cseh Tamás arról énekelt valaha, hogy azt hittük, a dalokban angolul kimondják azt, amit magyarul
nem tudunk, de nem így van. A kérdés attól még eleven: be vagyunk-e zárva az anyanyelvünkbe, vagy
épp ellenkezőleg: magyarnak lenni nemcsak kollektív neurózis, de kollektív boldogság is.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Hírek
