Bagossy László rendező:
Thomas Mann írására a legtöbben úgy emlékszünk, hogy az kizárólag
egyetlen démonikus alakra, Cipollára, a bűvészre koncentrál, s ezt a
képzetünket erősítik azok az elhíresült színpadi adaptációk is, amelyek
Latinovits Zoltán vagy éppen Mácsai Pál jóvoltából épültek be a
köztudatba. Pedig a mű egyik nagy erénye, hogy egy egész városka
lakosságának idegrendszerét rajzolja meg a múlt század húszas éveinek
fokozódó gazdasági és társadalmi válságának idején. A történetben
Cipolla felbukkanásáig fontos és pontos benyomásokat szerezhetünk a
fasizálódó Olaszország népének akkori hangulatáról és észjárásáról,
méghozzá egy művelt européer szemszögéből.
A mi előadásunkban nagyobb hangsúlyt kap a kisvárosi közösség, amely
engedelmes médiumává válik a hipnotizőrnek. A Kolibri Színház szinte
teljes társulatával, a valódi nézőkkel elvegyülve kíséreljük meg
létrehozni ennek a végzetes történetbéli estének az atmoszféráját,
megpróbálván belesűríteni mindazon tapasztalatokat, amelyeket hosszú
expozíciójában az eredeti novella feltár. Abban bízom, hogy az olyan
témák, mint az idegengyűlölet, a munkanélküliség, a rasszizmus, a
tekintélyelvűség, a babonás hit vagy a provincializmus a fiatal közönség
számára is jól felismerhetővé válnak. Ismerős lehet a társadalmi
atmoszféra, amely gazdasági válság idején szokott megjelenni, tele
indulatokkal, frusztráltsággal, kirekesztéssel, háborús metaforákkal. A
vezér és az öldöklés iránti vággyal. Thomas Mann története feltűnően
nagy gondot fordít ennek az atmoszférának a megrajzolására.
Cipolla szerepére Scherer Pétert kértem fel, aki már nem először
vendégeskedik a Kolibri Színházban, tehetségével és hatalmas
játékkedvével igazi motorja a produkciónak, amely szinte a teljes
társulatot felvonultatja. Sokukkal jól ismerjük egymást korábbi
munkákból, így a próbák baráti hangulatban és a kölcsönös bizalom
jegyében folynak.
- Másképp készül-e egy középiskolás nézők számára ajánlott előadás, mint ahol erről nem esik szó?
A pedagógiai szempontok nálam akkor sem előzhetik meg a színházi
szempontokat, ha gyerekközönségnek dolgozom. Azt, hogy ilyenkor
gyerekekkel beszélgetek, olyan természetességgel veszem figyelembe,
mintha az utcán találkoznánk. Ha valódi párbeszédet szeretnénk folytatni
a gyerekekkel, akkor nincs helye az atyáskodásnak vagy a selypegésnek.
- Irodalmi adaptációknál sokszor kérdés, mennyiben tükrözi majd
az előadás nyelvezete, vagy egyáltalán a szövege az eredeti kisregényét,
az ismert fordításokét?
Az előadás szövege nagyrészt a színpadon íródott, improvizációk során
jött létre, de felidézi Sárközi György fordításának néhány jellegzetes
mondatát, fordulatát, éppen azért, hogy a nézőink ráismerjenek az
eredeti műre, amely az iskolában kötelező olvasmány. Ugyanakkor Thomas
Mann a történetben csak utalásszerűen tárgyal bizonyos részleteket, és
így inspiráló szabadságot biztosít a számunkra, hogy ezeket a
részleteket erőteljesebben kidolgozzuk.
- A hipnózis egy metafora?
Az irodalmi elemzések rendszerint annak tekintik, nem minden alap
nélkül, és nekem sincs ellenemre, hogy így gondoljak rá. De azt
szeretném, ha a közönségünk, amíg bennünket figyel, megfeledkezne a
tankönyvek fordulatairól, és átadná magát a színház érzékiségének és
gazdagságának.
Közreműködnek:a Kolibri Színház harmadéves stúdiós növendékei.
Foto: Szlovák Judit
Hírek
Jegyvásárlás
