Hogyan hódítsuk meg életünk nőjét, ha eleve halmozottan hátrányos helyzetből indulunk: kőgazdag, bár öreg férje van, akitől ugyan mindent megkap, viszont nem találkozhat senkivel, a hölgy hétköznapjait minden hájjal megkent anyja irányítja, erényességére pedig képmutató gyóntatóatyja vigyáz. A mi oldalunkon ellenben csak egy mérsékelten használható barát áll, továbbá egy gátlástalan szélhámos, aki akárkit képes rábeszélni bármire, valamint az a tény, hogy szerelmünk házassága gyermektelen, noha a férj leghőbb vágya egy sivalkodó poronty. És felmerül még egy káprázatos ötlet, melyet egy titokzatos növény, a mandragóra legendája sugall. De vajon beválik-e?
Niccolò Machiavelli (1469–1527) a reneszánsz legnagyobb hatású politológusa kilenc évvel halála előtt, száműzetése során írta vitriolos jellemkomédiáját, amelyben nem antik mintákat követett, hanem saját kora visszás erkölcseit állította pellengérre. A szerző eredeti szándékának – az „itt és most” elve érvényesítésének – tiszteletben tartásával a darab mai magyar környezetbe ágyazva kerül a szombathelyi közönség elé, Jordán Tamással a főszerepben, Valló Péter rendezésében.