A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. december 28. szombat, 16:00
A várakozás izgalmát idézve, angyalokkal keringőt járva csillagok fényességében, játszva elmerülni a karácsonyi csodavilágban. A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig. Az örömteli időszakot népi hagyományokból eredő játékokból, keresztény tradíciókból, mesékből merítve idézik a csodás környezetbe, és nem titok, hogy olykor-olykor táncra perdül egy-egy hóember, hótündér vagy táltos paripa is!
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara
Hangfelvételről közreműködik: Szerencsés Martina Hetényi Milán a Magyar Állami Népi Együttes zenekara és vendégeik
Vendégek: a Budapest Énekes Iskola Kórusa (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Mezei János) Fitos Rozi Gallai Tamás
Alkotók: zenei rendező, szerkesztő, zeneszerző, művészeti vezető: Pál István „Szalonna” koreográfusok: Kocsis Enikő - Fitos Dezső - Mihályi Gábor jelmez: Michac Gábor díszlet: Cziegler Balázs animáció: Varga Vince dramaturg: Kocsis Rozi rendező-koreográfus, együttesvezető: Mihályi Gábor zenei vezető: Radics Ferenc zenekarvezető: Karacs Gyula tánckarvezető: Ágfalvi György tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix - Hetényi-Kulcsár Klára - Jávor Katalin - Darabos Péter - Farkas Máté
Korosztály: 4- év Rendező: Müpa Fotó: Nagy Attila, Müpa
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Hírek
Jegyvásárlás
