45 éves vagyok, színész. Úgy mondják, ez az a kor, amikor egy komédiás pályája csúcsára ér, tudásban, tapasztalatban egyaránt. Ekkor ébred fel, az összegzés, leltár készítésének igénye.
A „majomtőr kifejezéssel" Robert M. Pirsig: A zen, és a motorkerékpár ápolás művészete című könyvében találkoztam, és rádöbbentem, ennek az „eszköznek" a működése pontosan leképezi mindazt, ami életem során előrevitt és gátolt.
Hosszú, egyéves munka előzte meg portréjátékom színpadra vitelét. Nagy segítségemre volt Kassák Lajos és Csontváry Kosztka Tivadar, akikkel ugyan nem találkozhattam, de szellemi jó barátaimnak, példaképeimnek tartok. Így hát potréjátékom valójában hármas életrajzi mű, remélem tisztelettel veszik, ha odafönt „fény-kocsijaikon" száguldozva megállnak egy pillanatra.
Külön köszönetet szeretnék mondani: Cseh Juditnak, Tana Kovács Áginak, Kulcsár Vikinek, Wittek Bélának, Vida Zolinak, Jánosnak, Fabók Endrének és persze szüleimnek és húgomnak valamint a Szkéné Színháznak és a Fügének.
Az előadás mindazoknak szól, akiknek valaha játszottam, akik tapsoltak, és akik nem, mert ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy megmutassam mindazt, amit megtanultam, és amivel még adós maradtam.
A nyolcvanéves örökifjú Bereményi Géza a kortárs magyar irodalmi-kulturális szféra egyik legszínesebb egyénisége. Elsőrangú regényíró, klasszikussá lett filmek rendezője, és nem utolsósorban egyedülálló, az inspirációból soha ki nem fogyó dalszerző, dalszövegíró, akinek személyes színpadi jelenléte is élményszámba megy.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Hírek
Jegyvásárlás
