A darab szerzője Klim (Volodimir Klimenko), a kortárs orosz és ukrán színházi élet legendás, különleges alkotója, kiemelkedő orosz mesterek tanítványa. Egyik legizgalmasabb, legdrámaibb műve a Lev Tolsztoj regényének inspirációjára született Anna Karenina, amely nem egyszerű színpadi adaptáció, hanem a végzetes szerelem egyetemes, költői igényű megfogalmazása, a női sors, az emberi lét metafizikai lényegének szívbemarkolóan szép, szavakból, zenéből és csendből szőtt misztériuma. A szöveg színpadra állítását Vlad Troickij, a neves kijevi rendező vállalta magára. Az expresszív, álomszerű vizualitás, a szöveg zeneiségét kiemelő színészi játék és a költői, polifonikus szerkesztés különleges, mély érzelmeket és gondolatokat felszínre hozó csemegét jelent az igényes nézők számára. A bemutató a 2013-es Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik fontos eseménye lesz.
A 2026-os Múzeumok Éjszakáján a budapesti Néprajzi Múzeum egyszerre változik koncerthelyszínné, táncházzá, alkotóműhellyé és világkörüli kulturális kalandtúrává. A programok a dél-amerikai indián testfestéstől a japán mangán és az afrikai maszkokon át a görög körtáncokig, a cigányzene ritmusaitól a magyar pásztorhagyományokig vezetnek – mindezt úgy, hogy közben a látogatók nemcsak nézői, hanem résztvevői is lehetnek az élményeknek.
Mi köti össze a múltat a jelennel? Természetesen a szerelem. És a zene. De csak ha nagyon jó.
Lili korunk tipikus lánya: magányos, és igyekszik bebeszélni magának, hogy így jó neki. De egyszer a szülei lakásában talál egy régi levélcsomagot, amit az anyja, úgy látszik, egyáltalán nem akart megmutatni neki. Ő persze nem sokat habozik, olvasni kezd, és megelevenedik előtte a múlt...
New York város alpolgármestere tízéves házassági évfordulója alkalmából baráti vacsorát rendez. A vendégségbe érkező házaspárok estéjét azonban jelentősen megnehezíti, hogy…