A legenda így szól: amikor összeesett a színpadon, lelkesen megtapsolták a nézők: „De szépen csinálja, ó, ez szebb halál volt, mint egy igazi!” Molière belehalt, de a Képzelt beteg halhatatlan: lassan már háromszázötven éve retteg, figyeli a pulzusát, falja a kék, zöld, piros, epesárga orvosságokat, kapja beöntések ezreit, millióit, érvágás, piócák, satöbbi, még a nézők nevetését is kibírja. Igen, itt egyedül csak a nézők vannak veszélyben: hogy a rekeszizmuk megfájdul…
Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…
Hírek
Jegyvásárlás
