„Vén ugyan, vén a kurvanyja,
De van ezüstje, aranyja,
Amellybe, ha markolhatnék,
Hozzá jobb kedvet mutatnék.”
Írja Csokonai egy helyütt Karnyónéról 1799-es, Csurgón írt darabjában, amelynek középpontjában egy boltos özvegyasszony áll, aki mindenáron férfit akar szerezni magának. A szerző a bohózat álcája mögé bújva mutatja meg korának álságosságát és alakoskodásait. Saját időszakának egyik meg nem értett művét veszi most elő a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínművész osztálya Gothár Péter rendezésében, amelyben nem csak a szöveg árnyaltsága, hanem az egész világ kifordítottsága is hangsúlyt kap – mégpedig a báboknak köszönhetően, ugyanis az előadást a bábparaván túloldaláról tekinthetjük meg.
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak. Remekművei közül nem egyet ajánlott kifejezetten egyik vagy másik szerelmének, akik örök életűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban.
A történetben szereplő többi szimbolikus szereplővel együtt, Pinokkió mintha mindazokat az érthetetlen vagy félreértett vonásokat testesítené meg, amelyek a kamaszkor…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!