A kamaszgyerek, Regős Bendegúz, akinek az életben még soha nem sikerült semmi, és akiről csak az jut az emberek eszébe, hogy: „Bár akasztottak volna föl kétnapos korodban!”, kimarad az iskolából, és az anyja egy kupac segítségével kiadja tehénpásztornak. Így jut el a haramiaképű Szabó bakterhez, akinél a vasút mellett kell legeltetnie a teheneket. De hiába jó szándékú gyerek ez a Bendegúz, többnyire mire „végére ért a szándékának, esett bele a fele…”. A fiút sok megaláztatás éri, még akkor is, ha megvan a magához való esze. De a jókedve sohasem hagyja el. Vecsés és Ferihegy határában, hogy a tehenek kövérre hízzanak, kénytelen tilosban legeltetni, amitől aztán kapja rendesen a parasztok botütéseit.
Az életét azonban megkeseríti a bakter anyósa, a Büdös Banya, akitől a tiszta víz is ecetté válik a szájban. Aki olyan lapos elölről, mint a lángos, és hátulról olyan görbe, mint a Szent Gellért-hegy. A történet nemcsak Rideg Sándor regényének (1939), de Mihályfy Sándor 1979-ben készült felejthetetlen filmjének, és a Bendegúzt játszó Olvasztó Imre alakításának köszönhetően, generációk kedvence lett.
Közreműködik:
Bendegúz: Rónai Bálint/Nagy Bence
Rozi anyja: Mátrai Klári
Továbbá: egy falusi tűzoltózenekar
A nagy gazdasági világválság idején a fiatal Arthur Miller egy autóalkatrész-raktárban dolgozott – ott, ahol az álmok könnyen elkoszolódnak, de nem tűnnek el. Az itt szerzett élményeiből született a Két hétfő emléke, amelynek fiatal hőse ugyanúgy a kitörés lehetőségét keresi, ahogy korábban maga a szerző. A műhelyben dolgozók álmai, titkos reményei átszövik a szürke hétköznapokat, és a piszkos raktárablakon át néha besüt a nap…
Manga – Hokuszai – Manga
Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga
2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16
A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.