Karády Katalin, miközben elénekli a korra legjellemzőbb, de nem a tőle leginkább megszokott dalokat, mély, emberi vallomásában felidézi a gyerekkorát, amit az atyai szigor határozott meg, de beavat minket a Svájcban töltött iskolai évei szépségeibe, sőt a legelső színházi élményeibe is…