Bájos és félelmetes történet is egyben a szabadkai Nóra, hétköznapi
mondanivalója a legijesztőbb: hány olyan házaspárt, élettársi
kapcsolatban élőt ismerünk, akik évek óta nem beszéltek egyetlen
tartalmas mondatot sem egymással, hány olyan ház van, ahol az ott élők
csak úgymond elélnek egymás mellett, közben a megszokáson kívül semmi
nem köti őket egymáshoz? Hány olyan családba csöppentünk bele eddigi
életünk során, amelyben a külcsín megvan, ám nincs tartalom, amelyben a
külvilág felé mutatottakról – megismervén a család életét – kiderül,
hogy fényévekre van a valóságtól? Biztos vagyok benne, hogy sokat. Mert
„szeretlek” és „szeretlek” között áthidalhatatlan lehet a különbség.
-Török Arnold, Magyar Szó