Ibrahim Maalouf alighanem a legnépszerűbb jazz-zenész jelenleg a francia színtéren. Zenélt Stinggel, Wynton Marsalisszal, Marcus Millerrel, Salif Keitával, Jon Batiste-tel - legutóbb Angélique Kidjóval készített Grammy-jelölt nagylemezt. 2013 után tér vissza a Müpába, ezúttal egy vadonatúj, kilenctagú projekttel, amelyben rajta kívül négy másik trombitás is szerepel.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 6. szerda, 20:00
A bejrúti születésű libanoni-francia trombitás, Ibrahim Maalouf alighanem a legnépszerűbb jazz-zenész jelenleg a francia színtéren. Zenélt Stinggel, Wynton Marsalisszal, Marcus Millerrel, Salif Keitával, Jon Batiste-tel - legutóbb Angélique Kidjóval készített Grammy-jelölt nagylemezt. 2013 után tér vissza a Müpába, ezúttal egy vadonatúj, kilenctagú projekttel, amelyben rajta kívül négy másik trombitás is szerepel. A Trumpets of Michel-Ange eksztatikus tarab zenéje eltörli a határokat az ősi arab hagyományok és az avantgárd trance zene között.
Ibrahim Maalouf apja is zenész volt, az arab trombita mestere, de fia messze túlszárnyalta őt. Fúziós, elektronikát is bevető arab jazz-zel tűnt fel a kétezres évek második felében, Illusions című 2013-as albumával érte el első nagyobb áttörését, ekkor láthattuk-hallhattuk őt a Müpában is. Innen azonban karrierje csak még feljebb tartott, filmzeneszerezőként is nagy sikereket aratott, tisztelgett arab zenei gyökerei előtt (Kalthoum című 2015-ös albuma az egyiptomi énekes nagyság, Umm Kalthoum előtt hajtott fejet), és idővel a kultúrák közti párbeszéd szimbóluma lett Franciaországban, aki sorra tölti meg a legnagyobb koncerthelyszíneket. 40 Melodies című 2020-as albumán már olyan világsztárok vendégeskednek, mint Sting, a Kronos Quartet vagy Trilok Gurtu. A nagyon aktív időszakát élő trombitás a Trumpets of Michel-Ange nevű új, nagy projektjével zenei életének egy teljesen új fejezetét kezdi meg. A ritmikus alapokra és a pulzus elmaradhatatlan és pótolhatatlan stabilitására épülő, a tarab zene kanyarulataiban zajló odüsszeia ismét határokat mos el a folklór és a modernitás között, és egyszerre kifinomult, igényes, ám a lehető legszélesebb közönség számára élvezhető.
trombita, zongora: Ibrahim Maalouf gitár: François Delporte szaxofon: Mihai Pirvan trombita: Yvan Djaouti trombita: Manel Girard gitár, basszusgitár: Mohamed Derouich dob: Julien Tekeyan trombita: Yacha Berdah trombita: Nizar Ali
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Hírek
