A Ladislav Ballek regényéből készült színpadi adaptáció témája a második világháború után kialakult furcsa helyzet. A helyszín egy szlovákiai határ menti kisváros. Ide érkezik családjával Riečan mészáros a hegyekből, leégett a háza, s felkelő múltjára való tekintettel az új állam kiutal számára egy mészárszéket a déli régióban, Palánkon. A bolttal együtt azonban megörökli a régi segédet is. Volent Lančarič, a segéd révén a család gyorsan elindul a meggazdagodás irányába.
Riečan, aki még ki sem heverte a háború megrázkódtatásait nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel, számára idegen a városi légkör, ragaszkodik a régimódi elveihez, felesége és lánya azonban nagyon gyorsan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez. De ez nemcsak divatot, hanem egyfajta erkölcsi züllést is jelent. Ahogy gyarapodik a Riečan család vagyona, úgy mennek tönkre végérvényesen a családi kapcsolatok. Az előadás nemcsak az 1945- 48-as időszak történelmi beszámolója, hanem arra szeretne rámutatni, hogy darálja be a kisembert a mindenkori történelem. A túlfeszített életöröm és élni vágyás hogyan fordul át végül egy dekadens haláltáncba, s hogy töri meg álmainkat, céljainkat végül a történelem.
Ma már elmondható, hogy nemcsak segítő foglalkozásúként, hanem bármilyen munkakörben, sőt tulajdonképpen akármelyik életszerepünkben kiéghetünk. Megtörténhet velünk munkavállalóként, de férjként, feleségként, szülőként, nagyszülőként, sőt akár barátként is. Egy tünetegyüttesről van szó, amely egy jól leírható folyamatban mutatja meg a jellemzőit. Három fő jellemzője: a kimerültség, motiválatlanság; negatív viszony a munkával, tevékenységgel kapcsolatban, és a csökkent hatékonyság. Ám, mindez csak a jéghely csúcsa. Ezért fontos, hogy lépésről lépésre lássuk, hogyan is zajlik ez a folyamat, és főleg mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink.