Egy magyar falu lakóinak Élete, viszonyaik egymáshoz, a környezetükhöz – felnagyítva akár az Ország közösségének mindennapjait jelképezi. Akad, akinek egy nap története, másoknak a négy évszakon átívelő esztendő. A nemzet sorsának alakulásában akár több száz év is lehet a színpadon zajló játék. A táncház, a szénabálákból épített csűr – zártságával, szigorú komorságával a Kárpát-medence adottságait idézi. A tizenhárom karakter viselkedése, sorsa, döntései adják a képeket, melyek csak itt, hazánkban érthetőek igazán. Azokat a karakterjegyeket szándékozzuk felmutatni, melyekből láthatóvá válik az általunk ábrázolni kívánt típus: a “Homo Hungaricus”.
Történetek, sorsok, a zárt közösség drámai, néha komikus mindennapjai – a nemzet sorsának tükörképe. Sajátosan kárpát-medencei, honi viszonyok, az ismert és sokszor szeretve is szidott gondolkodásmódunk sajátosságaival. Ez kísérte végig történelmünket, és meghatározza jelenünket is. A magyar népzene gyönyörűsége, dinamikája, a magyar népdal őszintesége ugyanakkor megmosolyogtató és elszomorító történeteken ível át. Mindannyian tudjuk: sírva vigad a magyar.
Yasmina Reza komédiája az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb nemzetközi színházi világsikere lett, számos nemzetközi díjat nyert. Párizsi bemutatója után nem sokkal itthon is bemutatták a Katona József Színházban, és nagy sikerrel játszották éveken keresztül.
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...