RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 


Zene.hu
 

Program


Héttorony Fesztivál 2018 - Gála - Zene húros hangszerekre, ütőkre és énekszóra - Bartók est

Héttorony Fesztivál 2018 - Gála - Zene húros hangszerekre, ütőkre és énekszóra - Bartók est

2018. november 20. kedd
Budapest – Villányi út 8.

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2018. november 20. kedd, 18:30

11:00 Makovecz Imre emléktábla koszorúzás a Villányi út 8-ban, beszédet mond Zsigmond László építész, közreműködik Téka együttes

Budapest – Budai Vigadó

18:30 Kiállítás: Nagyapám háza – Vályogvető táborok. Képek a természetes anyagok használatát és a hagyományos építési technológiákat felelevenítő nyári táborokról. Megnyitja: Krizsán András, a MÉSZ elnöke
19:00 FESZTIVÁLGÁLA, zárszó
19:15 Zene húros hangszerekre, ütőkre és énekszóra – Bartók-est
Herczku Ágnes munkásságát nem kell bemutatni, hiszen a magyar „etno-kortárs” zenei környezet élvonalbeli szereplője. Etno, mert eszköztára a hagyományos népdaléneklésen alapul; kortárs, mert kitartóan keresi a műfajból eredő és énekesi adottságaiban rejlő kapcsolódási pontokat; saját produkcióiban és közreműködőként egyaránt. A zenei élet folyamatosan figyelemmel kíséri művészetét.
Ezúttal a 2007-ben indított úttörő vállalkozását folytatja: ekkor jelent meg Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára című lemeze (szerk.: Kelemen László), melynek anyagából néhány évvel később Pár-ének címmel koncertet és táncszínházi előadást is színpadra állított. Bartók a népdalfeldolgozásokról írta, hogy a népdalok sajátos karakterét „először is föl kell ismerni, át kell érezni, aztán pedig reliefszerűen kidomborítani a feldolgozásnál, nem pedig esetleg elhomályosítani”. Herczku Ágnes most a népi ének hangvétele mellett újabb ötlettel segíti a reliefszerű kidomborítást: ez pedig az eredetileg zongorára írt művek cimbalmos átirata.
A koncerten Bartók-népdalokat hallunk a régi zongorás és az új, két cimbalomra átírt „köntösében”, vagy a sokadik hallásra is kibogozhatatlan „bolgár-ritmusok”-at, valamint az önmagukban is erőteljes hangzású húros, ütős hangszereket, mint a zongora, a cimbalom, a gadulka, a tapan… Olyan „ütős” zenészekkel, mint Balogh Kálmán (cimbalom), Kiss Péter (zongora), Nikola Parov (gadulka, duda) vagy Szalai András (cimbalom).
„Jó pár éve tervezem a Bartók-népdalok átíratását zongoráról két cimbalomra. Azt is tudtam, kikkel szeretném megcsinálni. És amíg meg nem kerestem Szalai Andrást az ötletemmel, tudni véltem, hogy feltaláltam a spanyolviaszt: micsoda eredeti ötlet, az Öt, a Nyolc és a Húsz magyar népdal bizonyos dallamai – főleg a székelyföldiek – cimbalomért kiáltanak, és én leszek az az érzékeny fül, aki meghallja e hívószavakat és merészen szakítva a dalok zongorakíséretes kánonjával, végrehajtja e szent küldetést…!
Aztán megkerestem Szalai Andrást. – Fantasztikus ötlet, milyen jó szemed van, hiszen a legtöbb népdalfeldolgozás – főleg a székelyföldiek – egyenesen cimbalomért kiáltanak, és mi leszünk azok, akik továbbvisszük az édesapám által 1977-ben megkezdett úttörő munkát, aki szakítva a szigorú kánonnal Gerencsér Ferenccel és Faragó Laurával megcsinálta a legelső népdalfeldolgozásokat...! (A Gerencsér–Szalai duó, Faragó Laura közreműködésével, Kodály és Bartók első 20 népdalfeldolgozásából csinált egy csokrot.) – Oda a dicsőség…, de az ötlet így megerősödve szökken szárba, kiegészülve a Nyolc magyar és a Húsz magyar népdal néhány emblematikus és ’nehézsúlyú’ dalával.
A ’sántikáló ritmusok’ ereje és hihetetlen gazdagsága nem ismeretlen a bolgár, görög vagy kisázsiai folklór rajongóinak. A koncerten ízelítőt kapunk ebből a sodró erejű zenéből Nikola Parov vezetésével, aki itthon a Zsarátnok együttessel tartotta izzásban azt a szenvedélyt, ami anno Bartókot is magával ragadta. Bartók vonzalma a bonyolultabb, aszimmetrikus ritmusképletek iránt nemcsak a népzenei ihletésű darabjaiban (Angoli Borbála, vagy a Mikrokozmosz bolgár táncai) érhető tetten, hanem az olyan zenészpróbáló műveiben is, mint a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabjában, vagy a koncerten is elhangzó Zongoraszonátában.”
Herczku Ágnes

Előadók:
Herczku Ágnes – ének
Kiss Péter – zongora
Szalai András – cimbalom
Balogh Kálmán – cimbalom
Nikola Parov – gadulka, duda
Orczy Géza – ütősök
Herédi Zsombor – harmonika

A cimbalom-átiratokat Szalai András készítette.

Ajánlatunk


Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.

A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.

Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.

Ajánló


Nagy siker Európában: Norvégiától Olaszországig, Portugáliától Bulgáriáig, a nagy szimfonikus zenekar, a Lords of the Sound végre Magyarországra érkezik a…

A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire.…

A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!