Paolo Albiani és szövetségese Pietro a plebejus Simon Boccanegrát akarják dózsévé választatni. Boccanegrát rábeszélik, hogy vállalja a tisztséget. Paolo megjegyzi, hogy így a nemes Fiesco, aki eddig rangján alulinak érezte, hogy lánya egy hajós felesége legyen, egy dózséhoz majd szívesen hozzáadja Mariát, akitől Boccanegrának gyermeke született. A gyásztól sújtott Fiesco lép ki palotájából, Maria meghalt. Boccanegra érkezik, és békülést ajánl. Fiesco abban az esetben fogadná ezt el, ha a férfi rábízná unokájának nevelését. Boccanegra szomorúan ismeri be, hogy a kislány eltűnt.
Huszonöt év telt el, a dózse száműzte ellenségeit. Köztük volt Fiesco is, aki most Andrea néven él. A Grimaldi-palotában él a család által örökbe fogadott Amelia. A leány szerelmét, Gabriele Adornót várja. Attól tart, hogy a dózse Paolóhoz akarja adni, így sürgeti egybekelésüket. Fiesco elmondja Adornónak, hogy Amelia nem nemesi származású, de a fiú nem törődik ezzel. Fiesco megáldja a frigyüket. Megérkezik a dózse, akinek Amelia őszintén feltárja, hogy szerelmes és nem megy hozzá Paolóhoz. Azt is elmondja, hogy örökbe fogadták, és egyetlen emléke maradt édesanyjáról: egy arckép. Boccanegra ráébred, hogy Amelia nem más, mint rég elveszettnek hitt leánya…
Vendégművész:
Simon Boccanegra, kalóz, majd Genova dózséja: Vasile Chisiu
Jacopo Fiesco, genovai nemes: Stefano Olcese
Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Nemzeti Színház énekkara
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
A nyár egyik legforróbb és legizgalmasabb zenei eseményének ígérkezik az MVM Classic&Club különleges, stílusokon átívelő zenei randevúja, melynek keretében a szenvedélyes latin dallamok és a világzene találkozik a swing könnyed virtuozitásával.