A Ghymes felnőtt koncertjein sokszor érzek valamiféle lázasságot, valami szilaj, megzabolázhatatlan erőt, ami tulajdonképpen itt is jelen van, csak másként. Itt egyrészt abban, hogy náluk nincs különösebb bratyizás a gyerekekkel, a játszott dalok zöme régi népdal.
Másrészt abban is érződik a Ghymes tüzessége, sajátossága, hogy ezeket a réges régi, alapvető népdalokat, amiket tényleg mindenki ismer (például „Sárga csikó”, „Egyszer egy királyfi”, „Bennünk van a kutyavér”, „Így kell járni”), olyan frissességgel játsszák, meg úgy, hogy attól az ember, legyen bár apró vagy nagyobb, menthetetlenül táncra perdül.
Ugyanakkor meg Szarkáék még a „Kiskacsa fürdik”-et is képesek egyénien előadni, hogy nem azt érzem, hogy ezt azért nem kellett volna, mert ez már tényleg a könyökömön jön ki, hanem azt, hogy de jó.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
A számos rejtélyes és titokzatos ügyet felgöngyölítő, kiváló belga nyomozó, Hercule Poirot nyugdíjba vonul. Békés nyugdíjas éveit élvezendő, a barátságos, de kissé álmatagul eseménytelen angol uradalmi birtokra, King’s Abbott-be költözik.
Hírek
