A régizene-játék meghatározó egyénisége, Vashegyi György igen ritkán vezényel 20. századi zenét, kortárs ősbemutatót pedig csak egészen kivételes alkalmakkor – igaz, akkor olyan nagyszabású darabokat, mint Gyöngyösi Levente operáját vagy kórusműveit.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. március 29. szombat, 15:30
Ezúttal a nagyszerű Várdai Istvánnal közösen a 2013-ban Kossuth-díjjal kitüntetett Dubrovay László Csellóversenyének premierjére vállalkozik. Francis Poulenc zenéje egészen mostanáig nem szerepelt Vashegyi – több mint száz zeneszerzőt felvonultató – repertoárján. A 20. század egyik legszebb egyházzenei kompozíciójáról egy rutinos együttes élén alakíthatja ki saját olvasatát, hiszen a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus az elmúlt években már több alkalommal is megszólaltatta ezt a nagyszerű, rendkívül személyes hangvételű és misztikus hatású darabot.
A hangverseny „nyitányaként” felcsendülő fiatalkori Bartók-darab (Kép portré) hegedűversenyként fogalmazott nyitótételében a zenekar koncertmestere, Dóczi Áron lesz a szólista. A közelmúltban elsősorban kamarazenészként hívta fel magára a figyelmet, a barokktól a kortárs zenéig sok-sok izgalmas produkcióban vett már részt. Kurtág György egyik darabjában például „ tündérien testetlen előadásával” ragadta meg egy kritikus figyelmét. Erre a tündérien testetlen hangra lesz majd szüksége a Bartók-tétel megszólaltatásakor is.
Műsor:
Bartók: Két portré, op. 5 (BB 48b)
Dubrovay László: Csellóverseny (ősbemutató)
Poulenc: Stabat Mater
Közreműködik: Rácz Rita (szoprán), Dóczi Áron (hegedű), Várdai István (cselló) Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra…
Hírek
