Az azonosítatlan kelet-európai kisvárosban játszódó pusztulástörténet főszereplője, az egyszerű (sokak szerint félkegyelmű) Valuska a filmben megmutatott történéseknek (a forradalom, pusztulás, pusztítás vagy összeomlás előtt álló kisváros/közösség/világ haláltáncszerű, feszült napjainak) nem központi szereplője, hanem csak megfigyelője. A filmben leggyakrabban őt követjük, a kamera vele együtt rója az utat, járja körbe a várost, szemléli az eseményeket. Ezt az elbeszélési alaphelyzetet nagyon markánsan támogatja a film képi stílusa és fényképezése. A Tarr-stílus védjegyének számító koreografált mozgások (kezdve a nyitójelenet kocsmai napfogyatkozás-performanszával vagy rítusával), a hosszú beállítások, a kitartott, szemlélődő tekintetet érzékeltető folyamatos kompozíció a körkörösség, a körbeforgás, a megállíthatatlan összeomlás felé haladó világ kivételes erősségű képi-elbeszélő eszközei. A kórházi pusztítás nagyjelenete (amit az el-elkalandozó főhőssel együtt követ a kamera) ennek a nagyon magas fokon koreografált és ritualizált világ-képnek a kvintesszenciája. Varga Balázs filmtörténész
A vetítés együttműködő partnere a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum.
A vetítésre az Uránia FILM/ZENE sorozatának részeként kerül sor.
A teljes program elérhető itt.
A programsorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Hírek
Jegyvásárlás
