Az Ezeregyév az első egész estét betöltő produkció, mely a magyar történelmet dolgozza fel a Honfoglalástól napjainkig 260 kosztümre, fénytechnikára és fergeteges zenére épülve.
Az Életben betöltött szerepünket a bennünk élő jó és rossz keveréke határozza meg. Az egyén befolyásolja a közösségek és a társadalmak alakulását. Ez a szerepvállalás múltat, jelent és jövőt teremt, alakítja történelmünket, törté-netünket. A Teremtő angyalaival (a Föld és az első emberpáros, Ádám és Éva megteremtésével) Lucifer pedig ördögeivel alakítja ebben az egész estét betöltő táncvízióban az arányokat.
A jó és a rossz klasszikus -értelemben vett- csatája a magyar történelem nagy metszéspontjaiban csúcsosodik ki. Ezeket a metszéspontokat vázolja fel a műfaj jellegzetes elemeit felhasználva előadásunk.
Az ezeregy éves magyar történelem feljegyzésre érdemes, nagy pillanatainak felvillanásával monumentális és egyedülálló kísérletet élvezhetünk- az alkotó optikáján keresztül. Fővárosi nyíltszíni előadásaink kizárólag a Nemzeti Táncszínházban láthatók.
Zene:a Ghymes együttes két száma hallható Tűzugrás című lemezükről.
A 2026-os Múzeumok Éjszakáján a budapesti Néprajzi Múzeum egyszerre változik koncerthelyszínné, táncházzá, alkotóműhellyé és világkörüli kulturális kalandtúrává. A programok a dél-amerikai indián testfestéstől a japán mangán és az afrikai maszkokon át a görög körtáncokig, a cigányzene ritmusaitól a magyar pásztorhagyományokig vezetnek – mindezt úgy, hogy közben a látogatók nemcsak nézői, hanem résztvevői is lehetnek az élményeknek.
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és jazzlemezek sora fűződik a nevéhez. Csak néhány a legismertebb dalai közül: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy, Mi vagyunk a grund. A meghívott vendégek és a kiváló zenekar közreműködésével felcsendülő népszerű dalok mellett újabb szerzeményeket is hallhatunk.
Egy est, amelyen a zene egyszerre lesz ünnep, találkozás és felejthetetlen élmény.