Bartók: II. hegedűverseny, BB 117 Mahler: I. (D-dúr, „Titán”) szimfónia
Közreműködik: Baráti Kristóf hegedű Concerto Budapest Vezényel: Keller András
„Őrjöngő szerelem! S ha nem az, mi más / e számtalan hangszín és változás, / ez önmagát öldöklő őselem, / meghalás és feltámadás.” Ezzel a szakasszal indul Jékely Zoltán verse, a Bartók Második hegedűversenyének hallgatása közben, s ha mi netán nem „vad hímcsoda” gyanánt azonosítanánk is e versenyművet, lenyűgözöttségünk azért okvetlenül közös az idézett költővel. A Székely Zoltán vonója alá szánt és barátilag neki is dedikált kompozíció Bartók életében persze még nem viselt sorszámot: ez volt a Hegedűverseny, amíg csak az ötvenes évek második felében ismertté nem vált a Geyer Stefinek szerzett, ám szerelmi közeledésként általa visszautasított korábbi versenymű. Amíg a most Baráti Kristóf szólójával felhangzó II. hegedűverseny az 1939-es amszterdami ősbemutatót követően csak fél évtized múltán jutott el a budapesti közönség elé, addig a Keller András által vezényelt évadnyitó másik száma, Gustav Mahler I. szimfóniája épp Budapesten hangzott fel legelső ízben. Ez utóbbi tény még azzal együtt is a magyar zenetörténet büszkeségéül szolgál, hogy a későbbiekben a „Titán” melléknévvel összeforrott mű vigadóbeli fogadtatása 1889 novemberében nem bizonyult igazán kedvezőnek.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja…
Hírek
Jegyvásárlás
