Én, József Attila (Attila szerelmei) 12+ musical Stroboszkópot tartalmaz
Akadnak olyan különös pillanatok az emberiség történetében, amikor zseni születik. 1905. április 11. ilyen pillanat volt, ezen a napon született József Attila a költő, a géniusz. Méltatlanul rövid élete korántsem jelenti, hogy életműve befejezetlen maradt volna. Harminckét évét olyan teljességgel élte, mintha tudta volna, hogy neki csupán ennyi adatott. Nekünk, szerencséseknek ezúttal sokkal több jut Attilából, mert új musicalünk az egyik legnagyobb magyar költő életének sorsdöntő fordulatait eleveníti fel és varázsolja színpadra. Felidézzük Attila életének első és utolsó szerelmét - Vágó Mártával és Kozmutza Flórával. Megelevenedik a 20-as és 30-as évek budapesti irodalmi élete, a barátság Illyés Gyulával és tanúi lehetünk a nagyszerű József Attila versek születésének.
Szereposztás József Attila............................................... Jenővári Miklós / Szemenyei János Vágó Márta................................................ Muri Enikő / Wégner Judit Kozmutza Flóra......................................... Gallusz Nikolett / Krassy Renáta Illyés Gyula................................................ Barát Attila / Nagy Balázs Vágó József............................................... Barát Attila / Pusztaszeri Kornél Vágó Józsefné........................................... Dobos Judit Dr. Bak Róbert........................................... Lőrincz Sándor Komor Bandi.............................................. Sándor Dávid Proletárvezér / Állomásfőnök..................... Csórics Balázs Járókelő / Proletár...................................... Kiss Ernő Zsolt Ignotus Pál................................................. Németh Ádám / Kovács Richárd Vasutas / Proletár....................................... Németh Gábor Nővér.......................................................... Zsitva Réka Gyerek........................................................ Farkas Olivér / Gyetvai Martin
Alkotók Díszlettervező: Szlávik István Jelmeztervező: Rományi Nóra Koreográfus: Tihanyi Ákos Zenei vezető: Kocsák Tibor Karmester: Erős Csaba Animáció: Vízvárdi András Hangszerelés: Szakos Krisztián Koreográfus asszisztens: Lippai Krisztina Korrepetitor: Axmann Péter, Erős Csaba A rendező munkatársa: Fellegi Réka, Kutschera Éva Társrendező: Szente Vajk Rendező: Szirtes Tamás
Az előadás hossza: 2 óra 30 perc (1 szünettel) Premier: 2012. február 10. - 2012. február 11.
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.