Egyfajta polgári környezetben életre kelteni Don Carlos történetét, színészeknek, dramaturgnak, tervezőnek és rendezőnek nem kisebb kihívást jelent, mint megvalósítani a „minimalista monumentalizmus” szokatlan műfaját. Figyelembe véve a különleges játszóhely adottságait, tervezett előadásaink az individuum és hatalom „intim”, emberi és mindennapi kapcsolatát szeretnék hangsúlyozni, a megszokottól eltérő színészi és rendezői megoldásokkal. A rendhagyó, kettős előadás mindkét drámában szereplő, közös alakja, Alba herceg, aki a kegyetlen, a változást nem tűrő, a hatalmat minden áron megkaparintani és megtartani szándékozó személyiségével mindkét főhős (Don Carlos) végzetét okozza.
F. Schiller: Don Carlos Fordította: Vas István
Schiller Don Carlosa a patetikus-retorikus schilleri eszmedráma remekbe szabott példája. A történet az intrikáktól vezérelt és rideg, végtelenül szabályozott spanyol udvar hatalmi keretei között játszódik. A dráma középpontjában Don Carlos, a habozó-gyötrődő herceg áll, akit szinte szétszakít személyes kapcsolatainak beteljesületlensége. Drámai akció szempontjából, a leghangsúlyosabb szereplő –az európai humanitás szószólója - Posa márki. Ő irányítja és kapcsolja össze a dráma szerelmi és politikai szálát egységes indítékrendszerré. Bár Carlos és Posa elbuknak, ifjúkoruk „aranyálma” a szükségszerűség birodalmában nem valósulhat meg, a dráma szárnyaló dikcióval kifejeződő eszmei síkján a szabadság és a barátság nemes ideáljai diadalmaskodnak.
Manga – Hokuszai – Manga
Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga
2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16
A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.