Bartók titkos színháza – színpadi fantáziák Bartók Béla hangszeres műveire
A zene világnapján, 2019. október 1-jén különleges produkcióval várja a közönséget a Bartók Plusz Operafesztivál. A "Bartók titkos színháza" című est olyan fogódzókat kínál Bartók Béla művészetének megértéséhez, amelyek csak a színház és a mozgásművészet eszközeivel lehetségesek.
Közhely, hogy a nagy műalkotások esztétikáját és hatásmechanizmusát egy sajátos belső dramaturgia alakítja, amely gyakran láthatatlanul, vagy alig érzékelhető módon építi fel a mű saját világát, atmoszféráját. Ha elmélyülünk a művészet, a zene nagy alkotóinak életművében, észrevehetjük, hogy csaknem mindegyikük kialakítja saját “belső színházát”, függetlenül attól, hogy művét ténylegesen színpadi megnyilatkozásnak képzeli-e vagy sem.
Bartók viszonya a színház világához igen ambivalens. Noha három csodálatos színpadi művet komponált, szemérmes és tartózkodó alkata sosem engedte igazán közel a színpad olykor harsány világához. Rendkívüli érzékenysége, kifinomult formakezelése, bámulatos ritmikai és melodikus invenciója azonban csaknem minden művében sugallja a dráma, a drámai elem jelenlétét. Ez némelykor látványosan, képszerűen mutatkozik, máskor “csupán” az alkotás mélyebb rétegeiben jelentkezik
A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba és Selmeczi György irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát, egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából.
Alkotók: Hojsza Henrietta, Molnár G. Nóra, Ténai Petra, Vadász Krisztina
Előadók: Barna Lilla, Gaál Daniel, Gyulai-Zékány István, Hermann Flóra, Hojsza Henrietta,
Kotormán Ábel, Molnár G. Nóra, Nagy Henrik, Nagy Péter István, Ténai Petra, Vadász Krisztina
Közreműködik: Brezóczky Gabriella, Demény Balázs és Szőcs Kristóf zongoraművész
Szerkesztette: Selmeczi György
Művészeti vezető Horváth Csaba
Hírek
