A mű egy ember kalandos, romantikus története, aki felismeri, mi az igazán fontos és szép az életben, fontosabb akár a vagyonnál, kincsnél, hírnévnél.
A regény létrejöttében az életrajzi mozzanatok mellett a korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben, így a musical nézője átélheti, milyen is lehetett a reformkor utáni Magyarország élete.
Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi, részben politikai és történelmi. A mű mondanivalója talán sosem volt időszerűbb, mint manapság, hiszen annak megírásakor 1872-ben, Jókait egyre nagyobb iszonyattal tölti el a modern polgári világ, a kapitalista civilizáció, és regényeiben hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy valóságos, vagy – mai kifejezéssel élve – virtuális sziget fölrajzolásával.
A vidéki birtokon megállt az idő. Unalmas és untató emberek gyűlnek itt össze, akik egymást és önmagukat is halálosan unják. Isznak, sírnak, panaszkodnak, és unalmukban kínozzák egymást. Szeretnének még szeretni, de már nem megy. Olyan emberek ők, akiknek sehogy se jó. Megöregedtek, elkedvetlenedtek és reményvesztettek. Mintha hajótöröttek lennének egy történelemből kiszakadt lakatlan szigeten. De még élnek, mert élni kell, és tűrnek, mert tűrni kell.
A bájos, kedves, humoros, romantikus darab cselekménye egy vidéki kastélyban kezdődik, ahol Rózsika épp az ötödik házassági évfordulójukat készíti elő.
Hírek
