A mai múzeum helyén a 18. században kolostor és templom működött. A búcsújáróhely névadóját, a kiscelli kegyszobrot 1760. szeptember 8-án nagy tömeg kíséretében helyezték el a felszentelt templomban. Az óbudai trinitárius kolostor vallási és kulturális központ volt, ahova több ezren zarándokoltak.
A trinitárius rend a Zichy grófok hathatós támogatásával az 1730-as években telepedett meg Óbudán azzal a céllal, hogy itt új rezidenciát és templomot építsen. Több mint ötszáz kötetes könyvtárukról tudunk, a szerzetesek között tudósok, hitszónokok és képzőművészek is voltak. Egyházi szertartásaikat zenekari kísérettel végezték, erre vall a kolostor hangszereinek gazdag leltára is. A kolostornak önálló gazdasági szervezetéhez többek között jól felszerelt asztalosműhely, ónedényekkel ellátott konyha, istállók és saját termésű borokkal megtöltött pincék tartoztak.
A kolostort fejlődésének teljében érte II. József feloszlató rendelete, mely 1783-tól a trinitárius rendre is érvényes volt. A rend feloszlatásakor a vagyont és az ingóságokat is elárverezték. A templom és a kolostor a Kincstár birtokába került. Felhasználására több terv is felmerült, végül a Hadipénztár vette át az épületeket hasznosításra. Előbb kaszárnya működött itt, majd a hadastyánok laktanyája és katonai kórház.
Üresen állt, mikor a bécsi műgyűjtő és bútorgyáros, Max Schmidt (Schmidt Miksa), 1910-ben megvásárolta az akkor már használaton kívüli, leromlott épületet mintakollekciójának és gyűjteményeinek bemutatására, valamint műhelyek céljára. A historizmus ízlésvilágának megfelelően építette át a kolostorszárnyakat, az egykori templomban pedig káprázatos bútorbemutatót alakított ki.
Schmidt halálakor, 1935-ben, végrendeletileg a fővárosra hagyta az épületet azzal a kikötéssel, hogy múzeum működjön benne.
Az ARS SACRA FESZTIVÁL keretében ezen a napon két alkalommal járhatják be vezetéssel az épület tereit és ismerhetik meg történeteit.
Hírek
Jegyvásárlás
