Egy bérház padlásán a fiatal Rádiós fényévnyi távolságba küld rádióüzeneteket saját találmánya, a robot Robinson segítségével. Már kételkedni kezd abban, hogy hangja bárkihez is elér a végtelen űrben, amikor egy este négy furcsa alak jelenik meg. A különös figurák híres mesék elfeledett hőseinek szellemei, akik a túlvilágra szeretnének eljutni.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. október 15. csütörtök, 14:00
PRESSER GÁBOR – SZTEVANOVITY DUSÁN: A PADLÁS Félig mese – félig musical két felvonásban 9-99 éves korig
Egy bérház padlásán a fiatal Rádiós fényévnyi távolságba küld rádióüzeneteket saját találmánya, a robot Robinson segítségével. Már kételkedni kezd abban, hogy hangja bárkihez is elér a végtelen űrben, amikor egy este négy furcsa alak jelenik meg. A különös figurák híres mesék elfeledett hőseinek szellemei, akik a túlvilágra szeretnének eljutni. De hogy évszázadok óta tartó bolyongásuk véget érhessen, meg kell találniuk a Révészt.
Sztevanovity Dusán az 1988-as vígszínházi bemutató után így számolt be a darab születéséről: „Mi Presser Gáborral nem akartuk ilyen nagy fába vágni a fejszét. Egy dalcsokrot írtunk gyerekeknek. De közben felmerült az ötlet Sándor Pálban, hogy videoklipeket csinálna a dalokra, de nem tudtuk, mi kösse össze a dalokat. Ezen töprengtünk, és én éppen költözködtem. Megcéloztam egy padlásteret. Amikor onnan fentről, a magasból kinéztem, kitaláltam egy történetet, egy mesét, amely a padláson játszódott. (…)
Ez a musical tízéves kortól bárkinek szóló mesejáték. Biztos, hogy tizenöt év múlva is elő lehet majd venni, és akkor is tud szólni a nézőkhöz. Mert semmiféle divathoz nem kötődik. Presser zenéje csodálatos. Minden tudása benne van, és még mindezekhez hozzá is tudott tenni.”
Szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán A hangfelvételt a Miskolci Nemzeti Színház zenekara készítette. A zongoránál Presser Gábor és Tímár-Tóth Mária.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
Nyolcadik alkalommal rendezi meg jótékonysági gálaestjét a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) a nehéz helyzetbe került, egészségi állapota következtében rászoruló, szakmabeli háttérdolgozó kollégák megsegítéséért. A nagyszabású műsornak június 19-én a Vígszínház ad otthont.
Hírek
