Csajkovszkij Diótörője évtizedek óta a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része szerte a világban és a budapesti Operaházban is. A korábbi, hosszú éveken át repertoáron levő, mára szinte muzeális változat emlékének adózva, 2015 karácsonyára egy újragondolt, a klasszikus balett hagyományait követő, de a 21. század táncművészeti és látványvilágbeli elvárásainak megfelelő, új kiállítású darab született. A klasszikus zenei anyagra egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és a társulatot igazgató Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet. A Magyar Nemzeti Balett életében először készített ilyen világszerte elismert művész a társulat tagjaira szabott, a helyi jellegzetességeket is figyelembe vevő koreográfiát, amellyel a karácsonyi varázslat még látványosabb, még táncosabb változatban kerül a közönség elé.
„Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreográfiája új, korszerű és kellően fényes, ugyanakkor egyfajta főhajtás a legendásnak is mondható Vaszilij Vajnonen- és Oláh Gusztáv-féle alkotás előtt. Rományi Nóra jelmezei klasszikusak, szépek, időtállóak.” (Kiss Eszter Veronika, Mno.hu)
ALKOTÓK Koreográfus: Wayne Eagling, Solymosi Tamás Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij Oláh Gusztáv nyomán a díszlettervező: Vavrinecz Beáta Jelmeztervező: Rományi Nóra Betanító balettmester: Wayne Eagling Próbavezető balettmesterek: Aradi Mária, Balaban Cristina, Kohári István, Mirzoyan Albert, Pongor Ildikó, Prokofieva Irina, Solymosi Tamás, Szirb György, Tanykpayeva Aliya A Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Chernakova Olga, Kirejko Dmitrij Taraszovics, Kovács Dénes, Radina Dace, Yakushkina Nataliia A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.
Hírek
Jegyvásárlás
