A három színmű táncszínházi eszközökkel való színrevitelében a hangsúly az emberi test azon gesztusainak a keresésére irányul, amelyek lehetőséget teremtenek egyrészt a becketti szöveg értékeinek bemutatására, ugyanakkor felkeltik a néző érdeklődését az emberi test működésével kapcsolatosan.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben,…
Hírek
Jegyvásárlás
