Zeneszerző.
Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj.
1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja. Édesapja, Fényes Lóránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon és nótaszerzéssel is foglalkozott. Szabolcs már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra, a Rétságra telepedett át. Fényes Szabolcs gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton folytatta. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést tanuljon. Az érettségiig hat évfolyamot tudott befejezni.
A nála alig tíz évvel idősebb nagynénje, Fényes Annuska híres gyermekprimadonna volt, az ő ajánlására Sebestyén Géza és Zerkovitz Béla igazgatóknak mutathatta be dalait. Már az 1925-1926-os évadban hírt adtak az újságok arról, hogy a fiatal tehetség darabját, az „Aratóünnep”-et bemutatják, ez azonban nem valósult meg. Első dalát a Rózsavölgyi kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő dalát a „Füst” című filmben Tőkés Anna elénekelte.
Az első színházi sikert a „Maya” bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957-1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta 1949-1957 között.
Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését.
Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbán-hegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. 1986. október 27-ei temetésén Kellér Dezső, Ruttkai Éva és Lendvay Kamilló színházi barátai, társai mondtak sírja fölött búcsúbeszédeket.
Nem ismerünk olyan zeneszerzőt, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni. Két évtizeddel halála után nincs nap, hogy dalai ne csendüljenek fel valamely médiában; nincs színházi szezon darabjainak felújítása nélkül. Fényes Szabolcs nem bízta a véletlenre, a könnyen felejtő utókorra az örökké valóságot… Örök emlékét művei - 45 színpadi alkotás, 131 film, több mint 700 dal - szavatolják. Munkásságával a Kossuth-díjat nem érdemelte ki. Az Orbán-hegyi út és Nárcisz utca sarkán álló, jelentősen átalakított Fényes villán és környékén semmi sem emlékeztet Fényes Szabolcsra és feleségére Csikós Rózsira. Emléktáblát sem kaptak.
Díjak, kitüntetések:
Erkel Ferenc-díj (1964)
Érdemes művész (1972)
Kiváló művész (1980)
EMeRTon-díj (1986)
Művei:
Operettek, zenés játékok:Maya (jazzoperett), 1931
Hárem, 1931
Manolita, 1932
Csipetke, 1933
Mimi, 1935
Sok hűhó Emmiért, 1936
Pusztai szerenád, 1939
Az ördög nem alszik, 1940
A királynő csókja, 1943
Vén diófa, 1947
Rigó Jancsi (operett), 1947
Két szerelem
Szombat délután, 1954
Szerencsés flótás, 1955
Csintalan csillagok (operett)
Duna parti randevú, 1957
Majd a papa, 1958
Légy szíves Jeromos, 1962
A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, 1976[8]
A csók, 1968
Florentin kalap, 1979
Bulvár, 1980
Lulu
A kinevezés
Szerdán tavasz lesz (musical), 1983
Kikapós patikárius[9]
Szerencsés flótás
Hamupipőke
Sakk-matt (1977) (Zenés TV Színház)
Osztrigás Mici (1983) (Zenés tévé-színház)
Filmzenék:
Füst
Emmy, Ida regénye, 1934
Halló Budapest, Címzett ismeretlen, 1935
Mária nővér, 1936
Egy lány elindul, 1937
A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1938
Toprini nász; 5 óra negyven; Hat hét boldogság, 1939
Sarajevo, 1940
Lángok, 1940
Dzsentrifészek, 1941
Katyi, 1942
Régi nyár, 1942
Egy szoknya, egy nadrág; Ragaszkodom a szerelemhez; A 28-as, 1943
Mágnás Miska, 1948
Civil a pályán, 1951
2x2 néha 5, 1954
Dollárpapa; Mese a 12 találatról; Keserű igazság, 1956
Csendes otthon, 1957
Bogáncs, 1958
Fekete szem éjszakája; Szerelem csütörtök, 1959
Fűre lépni szabad, 1960
Megszállottak; Napfény a jégen; Nem ér a nevem, 1961
Elveszett paradicsom; Mici néni két élete; Esős vasárnap, 1962
Az aranyfej; Hogy állunk fiatalember?, 1963
Nyáron egyszerű; Özvegy menyasszonyok, A pénzcsináló 1964
Butaságom története; Patyolat akció; Szerelmes biciklisták, 1965
Én, Strasznov Ignác, a szélhámos, 1966
Nyár a hegyen; Tanulmány a nőkről; Utószezon, 1967
A tanú, 1969
Fuss, hogy utolérjenek!, 1972
Circus Maximus, 1980
Slágerei:
Balalajka sír az éjben; Tíz óra múlt; Egy kis Duna-parti bárban; Bevallom, rég tetszik maga nékem; Mindig az a perc;
Jaj, a Sári; Van Budán egy kis kocsma; Az én rózsám vasutas; Nem nősülök soha; Budapest, Budapest te csodás;
Oda vagyok magáért; Van-e szerelmesebb vallomás; Áprilisi tréfa volt; 2*2 néha öt; Rejtély; Csak egy kis emlék;
Melletted nincsenek hétköznapok; Összecsendül két pohár; Egy esős vasárnap délután; Hallo, Cherie;
Nemcsak a húszéveseké a világ; Mindenkinek van egy álma; Papíron túl vagyok az ötvenen; Táskarádió;
Szeretni bolondulásig; Küldök Néked egy nápolyi dalt; Szívem ezt a dalt; Álmaimban valahol; Fehér sziklák;
Fogj egy sétapálcát; Csak félig lenne meg; Te szeress legalább; Félteni kell; Csakhogy eljöttél szerelem
Szerzőtársai:
Harmath Imre (szövegíró); Mihály István; Szilágyi László;
Szenes Andor és fia, Szenes Iván
Görgey Gábor; Békeffi István; Bacsó Péter; Szász Péter
Romhányi József; Moldova György
Kállai István; G. Dénes György
Hírek
