A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.
Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben.
Egy darabjaira hullott házasság története. Két menekülési útvonal képkockái, amelyek rávilágíthatnak azokra a hibáinkra, amiket egymás ellen elkövettünk. Miért fullad olyan sokszor kudarcba, amikor egymás felé közelítünk?
Középkorú emberek ülnek szép, okos nyugalomban egy lakás szobájának különböző pontjain.
Jólöltözöttek, ápoltak. Tamást hallgatják, aki az ablakban ül, s talán énekel, talán gitározik is hozzá.
Ilyen lenne, ha nem történik harminckét évvel ezelőtt az, ami történt.
A Madison megye hídjai Robert James Waller nagy sikerű regényének filmváltozata Meryl Streep és Clint Eastwood főszereplésével meghódította az egész világot. 1965. Amerikai kisváros. Egy nő, aki Olaszországból Amerikába költözött, hogy régi terveit feladva, feleség és anya legyen egy farmon.
Az Időfutár sorozat – melyet sokan a magyar Harry Potterként emlegetnek – hatalmas siker volt mind könyvsorozat, mind rádiójáték formában. Fordulatos cselekményével és szellemes dialógusaival a színpadi változat is remekül sikerült.
Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni.
Három középiskolás diák. Három barát. Három teljesen különböző családi háttér. Ami közös, az a homályos jövőkép…
Az előadásban három gimnazista utolsó középiskolai tanévét láthatjuk. Ahogy haladunk előre az időben, egyre kevésbé tudják, hogy mit is akarnak kezdeni az életükkel. Természetesen elérkezik a pillanat, amikor kénytelenek döntést hozni. Ezen a ponton kezdődik a nézőkkel a közös játék. A szereplők dilemmáit együtt dolgozzuk fel, így a résztvevő diákoknak lehetőséget teremtünk arra, hogy a szereplők sorsán keresztül, önmagukról, jövőképükről, saját félelmeikről beszélhessenek, gondolkodjanak.
1959. augusztus
A Városmajori Kórház udvarában, egy kórterem ablaka alatt, muzsikus cigányok zenéjükkel gyógyítgatják beteg társukat.
Váratlanul megjelenik Jávor Pál, a színészlegenda a magyar film korabeli királya, aki szintén a kórház ápoltja.
Történetünk főhőse Dani, a magának való fiú és osztálytársa, Anikó. Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába járhatnak. Mindketten kilógnak a sorból egy kicsit, így nem véletlen, hogy hamar megtalálják a közös hangot. A kamaszok félénk barátkozását és a kibontakozó szerelmét azonban félbeszakítja egy újabb katasztrófa..
Bírósági tárgyaláson vagyunk. A bíráknak el kell dönteniük, halálra ítélik-e Szókratészt, mert földalatti és égi jelenségeket kutat, magát bölcsnek vallja és jogtalanul oktat, tanít – a romlásba viszi az ifjúságot.
Dr. Martha Livingstone-t, a törvényszéki pszichiátert egy zárdába rendelik ki. Feladata, hogy felmérje egy apácanövendék beszámíthatóságát, akit saját újszülöttjének meggyilkolásával vádolnak. Miriam Ruth anya, a zárda főnöknője eltökélten próbálja Ágnest távol tartani az orvostól, amivel tovább fokozza Livingstone gyanúit.
Mrożek drámája húsba vágó és lélekbe markoló kérdéseket feszeget a hazájukat különböző okokból elhagyó emberekről. Valahol idegenben, egy föld alatti pincében élő értelmiségi figura és egy munkás sorsát mutatja meg az előadás a szabadság és a rabság kérdéskörét járva körül, felvillantva az emigrációs lét fájdalmas igazságait.
Egressy Zoltán drámájában a nyomozópárossal együtt a hétköznapok világából mi magunk is a vágyak és az érzékek, az álmok és a költészet, a meghasadt személyiségek, az abszurd romantika és a romantikus őrület labirintusába kerülünk, miközben sarkunkban liheg a könyörtelenül múló biológiai idő.
Egy hotelszoba – akár egy börtön cellája. Van idő mesélni, van idő játszani. A magányos fogoly megpróbálja minden áron ép elmével túlélni az új hatalom pusztító elnyomását. A végeláthatatlan kihallgatásokat. Hogyan segíthet mindebben a sakk? Hol kezdődik a játékszenvedély és hol válik őrületté? Csak úgy sorjáznak a játszmák, amelyeket le kell játszani, úgy önmagával, mint a másik színnel és a hatalommal.
Csiky Gergely 1884-es színdarabja vérbeli komédia, melynek aktualitását erősíti a Mohácsi testvérek által átdolgozott szövegkönyv, amelyet most egy fiatal csapat, Horváth János Antal rendező és Rainer-Micsinyei Nóra dramaturg dolgoz tovább a tarjáni társulattal.
Hírek
Jegyvásárlás
