Huszka Jenő történelmi ihletésű nagyoperettjét a fordulatos sorsú asszony, Lebstück Mária igaz története ihlette, aki az 1848-ban bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújik, és álnéven csatlakozik az egyetemi légióhoz…
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
Lehár Ferenc nagysikerű operettje operai igényű zenei világa, grandiózus tablókban, szenvedélyes és fájdalmasan szép szólókban és duettekben bontakozik ki a Cigányszerelemben; olyan felejthetetlen számokkal, mint a „Messze a nagy erdő,” vagy a „Vad cigánylegény vagyok.” A Rátonyi Róbert színház előadásában főbb szerepekben Kállay Bori (Érdemes művész), Domoszlai Sándor, Vörös Edit, Virágh József, Teremi Trixi. Az operett rendezője a Radó- és Honthy-díjas Bori Tamás.
A látványos előadás egy legendás nőalakot és egy máig vitatott történelmi korszakot dolgoz fel, stílus- és műfajteremtő formában. A Báthory Erzsébet című musical-opera Báthory Erzsébet rejtélyes történetét mutatja be.
„A tündérmesék, következésképpen a mesékre épülő operák mindig telítve vannak a tudatalatti szimbolikus képeivel, melyek direkt kapcsolatban vannak, hatást gyakorolnak az emberi pszichére. Ezek a képek a kollektív tudattalan univerzális motívumai, és sokféleségük szabad asszociációt enged, megköveteli az értelmezést.
Huszka Jenő operettje nagyszerű témát dolgoz fel, amikor Andrássy Gyula gróf, az Osztrák-Magyar monarchia későbbi külügyminisztere és Erzsébet királyné (Sissi), - aki megtanult magyarul, és gyermekeit is magyar nyelvre oktatta, - kapcsolatáról, mint az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés egyik fontos tényezőjéről mesél.
A Monarchia Operett gálaestje egy zenés utazásra invitálja nézőit, amely során Kálmán Imre, az operettjeiről ismert világhírű magyar zeneszerző hihetetlen életművéből hangzanak el jól ismert melódiák.
Sir Basil szerelmes Angèle Didier-be, az Opera ünnepelt énekesnőjébe. Feleségül is venné, de a társadalmi elvárásokra is tekintettel kell lennie – nem házasodhat rangján alul. Ezért olyan arisztokratát keres, aki hajlandó Angèle-lel rövid ideig tartó látszatházasságra lépni, hogy majd előre megállapodott válásuk után ő kössön házasságot a színház csillagával.
A kalóz Verdinek abban az alkotói periódusában keletkezett, amire „a gályarabság éveiként” szoktak hivatkozni. A zeneszerzőt elhalmozzák megrendelésekkel, 8 év alatt 13 operát komponál.