Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-feltörő emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe...
A Telik-trilógia befejező része
Három anyátlan férfi egy szigeten. Éjjel. Csak ők vannak és egy harang. Nincs csónak, nincs evezőlapát, nincs kacsa. Nincs kiút, hacsak...
… és a kisember megérkezik a rideg világba és magára marad, leszakad Martáról, leszakad mindenkiről, magára marad, és ha elérkezik az ő ideje, elporlik és visszatér oda, ahonnan jött, semmiből lett és semmivé lesz, ez az élet rendje, embernek, állatnak, madárnak, halnak, háznak, szerszámnak, minden létező lénynek és tárgynak ez a sorsa. (Jon Fosse: Reggel és este)
Egy temetés. Egy halotti tor. Három nő – és egyetlen férfi emléke, ami összeköti őket. Három különböző élet, három különböző kapcsolat, három, elsőre kibékíthetetlen sors. És egy szoba, ahol a múlt nem hagyja nyugodni a jelent.
Mi történik, ha valaki már csak egy gép segítségével lélegezhet – de közben élete történetét mindennél fontosabbnak érzi elmondani? Egy biztos: Aszalós Ferenc részt vesz a Hajdúvágáson 1956-ban megesett pogromban. De mivé válik az emberi emlékezet egy kórházi ágyhoz láncolva, és hogyan hallgatja meg a tehetetlenségben szenvedő beteget valaki más, aki szintén menekül a saját múltja elől?
Szabó Borbála legújabb drámája érzékenyen és játékosan vezet végig bennünket egy évszázadon, miközben a háttérben a 20. századi magyar történelem eseményei zúgnak, suttognak, néha pedig üvöltenek.
Limitált férőhelyes részvételi lehetőség a bemutató előadáson és a jóérzés, hogy támogattad egy független színházi előadás létrejöttét; a tudat, hogy részese vagy egy új kortárs magyar irodalmi alkotás színpadra alkalmazásának. Bemutatókra ritkán lehet bejutni. Nálunk is csak korlátozott számú jegy váltható erre az alkalomra.
Részvételi lehetőség a bemutató utáni előadáson. (A színészek nem lesznek másnaposak!)
Az előadás után kötetlen közönségtalálkozó és koccintás az alkotókkal. Ez a te támogatói jegyed, ha szívesen részt vennél az előadás után egy kötetlen közönségtalálkozón. Beszélgetünk. Elmeséljük, hogy hogyan jutottunk el idáig. Ha eljutunk persze! Ehhez viszont rád is szükségünk van! Köszi, ha a részese vagy!
Stanislawa Leszczynska lengyel szülésznő volt. Bába a birkenaui koncentrációs tábor szülészeti barakkjában. Az Anya Stanislawa Leszczynskáról, valamint azokról az anyákról és gyermekekről szól, akiknek pillanatok adattak arra, hogy együtt legyenek, hogy létezhessenek. Az Auschwitz Birkenauban fogvatartott nőknek és gyermekeiknek állít emléket.
Egy pénzember, miután meghal a felesége, megkeresi régi szeretőjét, hogy a románcot felélessze. A fiatal tanárnő viszont már megveti a férfit. De a múlt sebei felszakadnak. Kapcsolatuk újrakezdése azon múlik, hogy vajon képesek-e megváltoztatni a másikról alkotott előítéletüket…
16 éves kortól ajánlott.
A nagy füzet a háborúról szól, vagyis inkább éppen ellene. Nagyhatású történetében két gyermeki psziché nem megroppan, hanem tanul és tanulmányoz, ingereket, adatokat, részleteket gyűjt az őket körülvevő pusztító gonoszságról. Mindezt a túlélési törekvést testesíti meg A nagy füzet, melyet az anyjuk által vidékre menekített ikerpár tölt meg iszonyatos lélekkel. Életben maradnak és túlélnek ebben a nyers környezetben, melyet az őket befogadó nagyanyjuk személye tesz még elviselhetetlenebbé, ám számukra még tanulságosabbá.
Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt. Tizenöt nyelvre lefordított regénye fekete humorral átszőtt mese, két fiatal emberi lény fejlődéstörténete. A regényből készült, azonos című film, melyet Szász János rendezett, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját nyerte el.
Van ez a srác, aki nem a Dózsa György unokája, de azért lehet belőle valaki. Jár is hát rendületlenül gitárórákra. Persze a leckékből a legmerészebb fantáziával sem lesz nagyszóló meg Dzsimi Hendriksz.
Majd jövőre, ha leteszi a vizsgát.
A Fukuyama után egy élőfilmes eszközökkel létrehozott színházi oratórium, amely provokatív vizualitással, montázsokkal, egyedi technikai megoldásokkal és eklektikus zenei aláfestéssel vezet minket egy disztópikus világba.
“Négy találkozás, 4 különböző nő és férfi között, akiket összeköt egy dátum…a buszra való várakozás közben bontakozik ki az élethelyzetük, történetük és felcsillan annak a lehetősége, hogy ezután közösen folytatják..” Az előadást írta és rendezte Rusznyák Gábor, előadja Mészöly Anna és Simon Zoltán a TTH Színpad Latabár-termi előadásán, 2026. május 3-án 19.00 órától.
Hírek
Jegyvásárlás
