Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
Két generáció és két világnézet kóstolgatja egymást igen szellemesen, és hamarosan kiderül: mindenkinek kapaszkodnia kell, ha tartani akarja az iramot.
Tizenkét embernek kell döntenie egy ember sorsáról: bűnös vagy nem bűnös. De hogyan hozhat egyhangú döntést, hogyan találhatja meg a közös nevezőt egy teljesen különböző emberekből álló társaság, akik még a szavak jelentésében sem tudnak megegyezni egymással?
Blanche DuBois állástalan irodalomtanár nővéréhez, Stellához és annak férjéhez, Stanley Kowalskihoz költözik New Orleans szegénynegyedébe egy fülledt, kicsi lakásba. A szerelmespár gyereket vár. Blanche és Stanley rögtön összetűzésbe kerülnek, mert Blanche kikéri magának a férfi agresszív viselkedését, Stanley pedig cserébe hazugnak tartja a sógornőjét, és nyomozni kezd utána. Blanche megismerkedik Stanley egyik barátjával, Mitch-csel, és romantikus kapcsolat alakul ki köztük. Stanley elmond Mitch-nek mindent, amit Blanche-ról megtudott, de ez olyan terhelő, hogy Mitch inkább lemond a szerelméről.
A klasszikus karácsonyi történet kicsit másképp…, új értelmezésben és szereplőkkel. 28 szóló- és 65 kartáncos eleveníti meg egy kislány álmát, melyben szeretetével érző szívű emberré változtatja a Diótörő-figurát.
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”... Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra.
Kosztolányi Dezső drámai epikája tele van titkokkal és kérdőjelekkel. Címszereplője a magyar irodalom egyik legtöbbet vitatott-elemzett karaktere. A szerző ugyanis az élet titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja.
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
Szabó Magda műve talányos életet zár be egy olyan szimbolikus ajtó mögé, amely felnyitására mindannyian áhítozunk. A kriminek sem utolsó történetben a nyomozás a két nő belső világába vezet.
Einstein és Chaplin. A Nobel-díjas fizikus és a filmsztár. A tudomány és a művészet két csillaga. Összeköti őket a függetlenségük, emberségük és a humor is, amiben Einstein sem maradt el Chaplintől. Mindketten kivándoroltak az Egyesült Államokba, amely először a befogadó arcát mutatta feléjük, később mindkettőjüknek szembesülniük kellett választott hazájuk másik arcával is.
Móricz, a híres regényíró rajongva imádja, ugyanakkor kíméletlen kritikai figyelemmel szemléli a Nőket. Belebolondul a korszak híres színésznőjébe, nem tud és nem is akar a választani hű felesége és új szerelme között. Ez a „háromszög” mindannyiuk életét fölőrli.
Egy gyilkosság, tizenkét esküdt, tények és gyanúk: a kérdés, amiről dönteni kell, hogy egy fiatal fiú megölte-e az apját. Egyik esküdt úgy véli, a bizonyítékok nem egyértelműek. Elkezdődik az idegek játéka, és máris többről van szó, mint egy gyilkossági ügyről. A mára már klasszikussá vált darab lefegyverzően beszél félelmekről, előítéletekről, gyengeségekről.
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.
Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása a József Attila Színházban.
A Pécsi Nemzeti Színház a Jászai Mari-díjas Lipics Zsolttal és Vidákovics Szlávennel a főszerepben mutatja be a két felvonásos komédiát, melyben a tönkrement házasságát sirató férfi és megrögzött agglegény barátja sírva nevettetős komédiája szórakoztatja nézőit estéről estére óriási sikerrel.
WILLIAM SHAKESPEARE: RÓMEÓ ÉS JÚLIA
Kosztolányi Dezső fordítása, Mészöly Dezső fordítása részleteinek felhasználásával
Korhű előadásunk célja bevezetni a szerelembe, a létezés fő misztériumába, amelytől megdicsőül a mindenkori ifjúság és elutasítja az értelmetlen halált.
A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ megmozgat, veszteget, ígér annak érdekében, hogy elnyerje a pápai tiarát..
„A Feketeszárú cseresznye magja egy egészen jelentéktelen epizód. Egyetlen pezsgős éjszaka hangulata, amely sehogy sem akar elfakulni bennem.." - Hunyady Sándor, író
Hírek
Jegyvásárlás
