A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez.
A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében.
Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra.
A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
Romantika, humor és társadalmi feszültségek egyensúlya teszi ezt az előadást igazán különlegessé. Mindazok számára csemege lesz, akik szeretik a klasszikus irodalmat, ugyanakkor élőben is szívesen átélik annak varázsát.
Egy hotelszoba – akár egy börtön cellája. Van idő mesélni, van idő játszani. A magányos fogoly
megpróbálja minden áron ép elmével túlélni az új hatalom pusztító elnyomását. A végeláthatatlan
kihallgatásokat. Hogyan segíthet mindebben a sakk? Hol kezdődik a játékszenvedély és hol válik
őrületté? Csak úgy sorjáznak a játszmák, amelyeket le kell játszani, úgy önmagával, mint a másik
színnel és a hatalommal.
Diana Dobreva a Nemzeti Színház Salome előadásának világhírű rendezője újabb izgalmas és látványos előadása, aki a 2024-es és 2025-ös MITEM után (Odüsszeusz, Moby Dick, Vér nélkül) újra görög klasszikust állít színpadra.
A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.
Rostand Cyrano-jából Martin Crimp brit drámaíró írt szabad adaptációt, amelynek ősbemutatóját James McAvoy-jal a főszerepben a londoni Playhouse Theatre-ben tartották 2019-ben. A többszörös díjnyertes előadást Jamie Lloyd rendezte. Ezt a feldolgozást a magyar közönség először a Budaörsi Latinovits Színház előadásában láthatja.
Izgalmas, rendkívüli, csábító – így lehetne leírni a brit drámaíró Robert Icke és a rendező Andrei Șerban találkozását a bukaresti Nemzeti Színház színpadán.
Mi történik, amikor két fiatal szíve egyszerre lobban lángra egy olyan világban, ahol a gyűlölet határozza meg a sorsukat? Verona színes, mégis rideg utcáin Rómeó és Júlia szerelme születik meg, egy tiltott tűz, amely egyszerre ragyog és pusztít.
New York a háború utáni fellendülés optimista pezsgésében él az ötvenes évek hajnalán. A Brooklyn híd túloldalán, az olasz bevándorlók munkásnegyedében ez csak álom. Szicília ontja magából az illegális bevándorlókat, akiket bújtatni veszélyes, a kitoloncolástól mindenki retteg.
Pénelopeia Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt nagysikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a Szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése.
A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.
Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura.
Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.
“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.
Hat fiatal, egymástól merőben eltérő valóságokból érkezve, egy értelmét vesztett, elidegenedett és abszurd világban sodródik. Alig ismerik egymást, mégis amikor a szakadék szélére jutnak, a koboldmakikhoz hasonlóan a közös segélykiáltásban találnak egymásra.
Hírek
Jegyvásárlás
