A HABISZTI - Csak azért is élünk és táncolunk! fiatal táncművészek érthető, érzelemgazdag, katartikus előadása, mely a roma holokausztnak állít emléket.
Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.
Liszt Ferenc Magyar rapszódiái a 19. századi magyar zenei identitás sűrített lenyomatai: szenvedély, virtuozitás és ösztönös erő elementáris találkozása. Az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat új táncszínházi bemutatója ezt a sodró zenei univerzumot fordítja le kortárs koreográfiai nyelvre, amelyben a szabadságvágy, a küzdelem, a játékosság és az életenergia egyszerre szólal meg.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
Mi történik, ha Mozart operájának hőseit nem énekesek, hanem finoman megmunkált marionettfigurák jelenítik meg a színpadon? A Salzburgi Marionettszínház produkciója az operairodalom emblematikus művének alig egyórás változata: miközben a történet legfontosabb zenei és dramaturgiai pilléreit megőrzi, könnyebben követhető, sűrűbb formában vezeti végig a nézőt Tamino, Pamina és Papageno kalandjain.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.
A tisztaszoba a vidéki, falusi otthonok díszesen berendezett helyisége, melyet állandóan tisztán tartanak, és elsősorban nagyra becsült vendégek fogadására tartanak fenn. A Székesfehérvári Balett Színház előadásában azonban a ház e különleges státuszú helyisége elsősorban metaforaként, szimbólumként játszik központi szerepet.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.
A Bihari Együttes 1954-ben alakult, Novák Ferenc vezetésével. Több mint fél évszázados működése alatt számos hazai és nemzetközi fesztivál nagydíját, helyezését nyerte el, a Martin György Néptáncszövetség által szervezett minősítő fesztiválokon kiváló minősítést, 2005-ben Csokonai Vitéz Mihály közösségi, 2012-ben Príma Primissima díjat kapott. Tervszerű utánpótlás-nevelésének eredményeképpen ma több mint kétszáz fős közösség alkotja a „Bihari”-t. Ifjú táncosaink az alapfokú művészeti oktatás keretén belül ismerkednek hagyományainkkal.