Van egy manó. Tupakka. Kicsoda??? Hát Tupakka! Itt lakik Manófalván! Manódombok között kerekezik nap mint nap, hátán az ásója, mosolya az arcán. Amerre jár az árnyékból fény bújik elő, elillan a rosszkedv. Hogy nem ismered? Annyi baj legyen, most Te is vele tarthatsz, megismerheted a barátait, manósziget lakóinak életét.
"Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” - mondja a nyolcadikos Pierre Anthon, majd kisétál az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, "fontos dolgokat", amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amelyre évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja... A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Mindenki sebezhető lesz, mindenkitől elveszik, ami a legfontosabb neki, miközben a "Fontos Dolgok Halma" egyre nő, és lassan mindent bekebelez.
Élt egyszer, régestelen, régedes régen egy öreg király, akinek volt egy gyönyörűséges leánykája.
Udvaruknak közepében, ezt maguk elhinni nem fogják, egy olyan tüneményes fa állt! Az olyan magos volt, hogy minden bizonnyal az eget érte.
A varázsköpeny két kicsi borz, Kuksi és Muksi kalandjait meséli el, akik Csupafül, a furfangos nyuszi és Sün Sógor segítségével megmenekülnek a buta Farkas és a ravasz Róka elől.
Vackor, a piszén pisze kölyökmackó kalandos története az iskolában kezdődik, ahol nem érzi jól magát. Az osztálytársai csak ritkán barátkoznak vele és szegény gyakran ügyetlenkedik az órákon.
"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskutya, aki éppen kedvenc párnáján pihent. Aludt, és mindenféle csodálatos dologról álmodott. Ám egyszer csak valami furcsa hang zavarta meg az álmát..."
Minden hétvégén kinyitja kapuit a Fém Kuckó, hogy mesejátékokkal töltse meg a Belvárosi színház kávézóját a Helytelenek Társulat.
[március 27-én végleg bezár a FÉM. az utolsó előadások jönnek]
Don Alvaro cirkuszában a labdazsonglőrtől az erőművészen át a kígyóbűvölőig mindenkinek hatalmas füle és bársonyos bundája van – itt
ugyanis minden artista NYÚL! Ne tessenek, kérem, csodálkozni, ez az igazság! Hol is keresne másutt munkát Péter, a zenebohóc és hol is
találhatná meg máshol élete párját, Pankát, a kötéltáncost, mint ebben a különös cirkuszban?
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.
„Szervusztok, Pajtikák! Vitéz László vagyok, oklevél nélküli, de széles körben ismert és elismert szellem- és ördögűző. Hosszú mángorlásom során diadalt arattam számtalan ördög és szellem fölött, és én, Vitéz László, legyőztem még a Halált is!”
Egy biciklin és egy triciklin utazó vándorszínész bárhová érkezik, erdőbe, mezőre, ligetbe, vagy játszótérre, ha kinyitják útipoggyászukat, mesék röppennek ki belőle. De milyen mesék?