Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel, aki nem szabályok szerint éli meg a hitét, hanem puszta jósággal, és ezt tanítja a koldus gyerekeknek is. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben.
A Da Vinci-kód a legnagyobb könyvsikere a kétezres évek elejének. A történet kezdetén megölik a Louvre kurátorainak egyikét. A rendőrség először az éppen Párizsban tartózkodó neves amerikai tudós, Robert Langdon segítségét kéri a rejtély megfejtéséhez, ám a szakértő hamarosan gyanúsítottá válik. Menekülnie kell…
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
Bori ismét kilép a közösségi média kényelméből, és elhozza azt a szókimondó, vitriolos humort, amit már megszokhattunk tőle. A rá jellemző dalparódiák, sztorik és nyelvi lelemények a szemünk előtt születnek meg (vagy épp esnek szét), hogy a végére egy igazán szórakoztató egésszé álljanak össze.
Eredeti dalokból, személyes történetekből és nyilvánosan soha nem látott filmrészletekből összeáll egy egyedülálló szerzőpáros alkotói világa… Cseh Tamás és Bereményi Géza közös életműve nyílik meg a nagyközönség előtt Rakonczai Viktor zenei vezetésével és a Thália Színház egyedülálló technikai lehetőségeivel – amely a speciális LED-falaknak, az élőzenekarnak és a Thália Színház színművészeinek köszönhetően egyszerre ad színházi, nagykoncerti és vizuális élményt.
Ki ne ismerné Kipling megindítóan szép, klasszikus történetét, az árván maradt kisfiúról, akit a farkasok nevelnek fel a dzsungelben? Ahol születés és halál, befogadás és kitaszítás, közösség és magány egyaránt végigkíséri Maugli felcseperedését. De mindeközben jókat derülünk a két csupaszív jóbarát, Balu medve és Bagira, a fekete párduc aranyos esetlenségein, megborzongunk Ká, a kígyó gonoszságától, félünk Sirkántól a tigristől, majd nevetünk a majom- és a keselyűcsapat mókázásán.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
Lars von Trier ikonikus filmjéből Bíró Bence készített színpadi adaptációt, amelyet Szenteczki Zita rendezésében láthat a közönség.
Bemutató: 2025. május 3. szombat
Gróf Illésházy László eladja adósságát vagyis ősi birtokát az iparos, bárói címét pénzért szerzett Malomszeginek, aki lányával, Lilivel, illetve annak vőlegényjelöltjével, Frédivel költözik a házba.
Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
Hírek
Jegyvásárlás
