Vajon hogy kerül ez a “teddlenerontsd” kiskondás a varázslatos mindentlátó királylány udvarába??? Csak nem ő is hallotta a királyi hírnököt, miszerint közhírré tétetik, hogy azé lesz a mindentlátó királylány, aki úgy el tud bújni, hogy a királylány nem látja meg?? Csak nem azt vette a fejébe, hogy ő is megpróbálkozik?? Ő??? Ez az ügyetlenke, aki még a rá bízott malacokat se tudja megőrizni?? Kilencvenkilencen próbálkoztak, mindnek feje hullt! És akkor majd pont ő???
Hát hogy gondolja ez a bohókás? Ez a balga kis csacsi? Hogy jut el egyáltalán a királyi udvarba?? Szegény még félig se jut, hát éhen vész, szomjan hal!!
De ha el is jut, hogy fog úgy elbújni, hogy a mindentlátó királylány ne lássa meg??
Miért nem maradt inkább otthon, kereste a szerte szökött malacait?
Jaj, jaj, kiskondás, mi lesz most veled? A te fejed lesz a századik…?
Vagy talán… talán-talán… mégiscsak… lehetséges lenne hogy…? Képes lenne rá, hogy…?
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
Bálint Ágnes tüneményes meséjét a gyermekközönség a Fogi Színház elôadásában láthatja színpadi, zenés változatban. A mese a kutya–macska barátságra épül. Irma néni és Károly bácsi két elkényeztetett cicájukkal, Lukréciával és Szerénkével éli mindennapjait egy falusi házacskában. A két macska rendkívül lusta és szemtelen, ezért Károly bácsi nem kedveli őket túlságosan.
Jean Poiret és Georges Lautner forgatókönyvéből készült 1984-ben a francia filmgyártás egyik legnagyobb sikere Sophie Marceau és Jean-Paul Belmondo főszereplésével. A történet a húsvéti szünetben játszódik Stéphane Margelle iparmágnás Párizsban él szép feleségével Sophie-val.. Casanova életmódot folytat: nincs nő, aki ellen tudna állni a sármos férfinak.
Lázár Ervin-Závada Péter-Szirtes Edina Mókus:
SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA
zenés-táncos előadás
esőhelyszín: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színházterem (Pátriárka u. 7.)
Táncdalfesztiválok dalai elnevezésű este egy olyan korszakba repíti vissza a nézőket, amikor egy ország ült a képernyők előtt, hogy végig izgulja a televízió stúdióból közvetített zenés műsort. Ebben az időszakban több karizmatikus fiatal énekes tűnt fel és tört be egy szempillantás alatt az akkori könnyűzenei életbe. A következő évtizedekben többek között olyan előadók váltak ismertté a műsornak köszönhetően, mint Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Koós János, Toldy Mária, Zorán, Mary Zsuzsa, Dobos Attila.
A Rumini Berg Judit, a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének a legismertebb műve, amit több százezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
John Smith londoni taxisofőr, hétköznapi ember, különös ismertetőjele nincs, hacsak az nem, hogy túl sokat túlórázik és munka után siet haza szerető feleségéhez. Ráadásul nem is egyhez, hanem kettőhöz! Nyugalomban élhetné le életét, ha egy este nem keveredne bele egy verekedésbe, ami után kórházban látják el fejsérülését. Valószínűleg ennek köszönhetően diktál be más címet itt, és mást a rendőrségen.
Az EGY FESS PESTI ESTE nem egy hagyományos színész koncert. A ‘20-60-as évek lüktető, magyar (nem csak film)zenéi a magyar fimgyártás aranykorát idézik, olyan közönségkedvecekkel, mint a Meseautó, a Kicsit Szomorkás a hangulatom, a Villa Negra, a Fogj egy sétapálcát, Mindig az a perc és így tovább.
Az EGY ÉLETEM sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja.